II. Komplex Kommunik�ci� szigorlat: 5. T�tel

1.      A szervezetek kultur�lis megk�zel�t�se (Clifford Geertz �s Michael Pacanowsky)

(in.: GRIFFIN, Em, Bevezet�s a kommmunik�ci�elm�letbe, Bp., Harmat, 2001, 254-264.)

Clifford Geertz szerint „az ember az �rtelem �nmaga �ltal sz�tt h�l�iban verg�d� �llat”. Az antropol�gus a kult�r�t tekinti ilyen h�l�nak. V�lem�nye szerint a kult�ra az adott k�z�ss�g tagjai �ltal k�z�sen birtokolt jelent�sek �sszess�ge, amikor mindenki ugyanazt �rti egy adott dolgon. A verb�lis kommunik�ci� ter�let�n Geertz kultur�lis megk�zel�t�s�t Michael Pacanowsky alkalmazta a szervezeti �let vizsg�lat�ban. V�lem�nye szerint, ha a kult�r�t emberek �ltal sz�tt jelent�sh�l�k �sszess�g�nek tekintj�k, akkor „nemcsak a kultur�lis hal�k strukt�r�j�val kell foglalkoznunk, hanem a sz�v�s folyamat�val is”. Ez a folyamat a kommunik�ci�. A kommunik�ci� az, ami „l�trehozza �s fenntartja a vil�g megk�rd�jelezhetetlen val�s�g�t.

            A kult�ra, mint a szervezeti �let metafor�ja:

 A kult�ra, mint alapmetafora k�ts�g k�v�l abban az id�ben terjedt el, amikor a nyugati vil�g leny�g�zve figyelte a jap�n nagyv�llalatok figyelemre m�lt� gazdas�gi sikereit. 10 �vvel ezel�tt, amikor amerikai �zletemberek utaztak a T�vol-Keletre, hogy az ottani termel�si m�dszerekkel megismerkedjenek, meglepve tapasztalt�k, hogy a min�s�g �s mennyis�g szempontj�b�l egyar�nt kimagasl� jap�n ipari termel�s els�sorban nem a fejlett technol�gi�nak k�sz�nhet�, hanem sokkal ink�bb annak a kult�r�ban gy�kerez� lojalit�snak, amit a munk�sok egym�s �s a v�llalat ir�nt tan�s�tanak. Ma a test�leti kult�ra kifejez�st mindenki m�sk�nt �rtelmezi. Egyesek ezzel a kifejez�ssel jel�lik az adott v�llalat m�k�d�si szabads�g�t korl�toz� k�rnyezetet, m�sok egy adott szervezet jellegzetess�g�re vagy tulajdons�g�ra utalnak vele. De Pacanowsky a kult�r�t a szervezeti kutat�s egy v�ltoz�j�n�l t�bbnek tekinti: „a kult�r�t a szervezethez hasonlatos, azzal egyen�rt�k� fogalomk�nt hat�rozhatjuk meg”.

            A kult�ra fogalma:

A kult�r�r�l nem lehet �gy besz�lni, mint ami eg�sz vagy oszthatatlan. Geertz r�mutat, hogy m�g a szorosan �sszetartoz� t�rsadalmaknak is vannak szubkult�r�i �s ellenkult�r�i saj�t hat�raikon bel�l. Pacanowsky sz�m�ra a szervezeti kult�ra h�l�j�t az alkalmazottak egyes viselked�smint�i alkotj�k – azok a tettek, amelyekkel a tagok l�trehozz�k �s kifejez�sre juttatj�k a kult�r�jukat maguk �s m�sok sz�m�ra.

            Alapos le�r�s – amivel az etnogr�fusok foglalkoznak:

Geertz mag�t etnogr�fusnak tekinti. Az etnogr�fusok �ppen �gy t�rk�pezik fel a t�rsadalmi diskurzusokat, mint ahogy a f�ldrajztud�sok a term�szeti k�rnyezetet. Megfigyelnek, feljegyz�seket k�sz�tenek, elemeznek. Geertz �veket t�lt�tt Indon�zi�ban �s Marokk�ban, hogy r�szletes le�r�st k�sz�tsen err�l a 2 k�l�nb�z� kult�r�r�l. Kutat�sai kezdet�n Pacanowsky kilenc h�napot t�lt�tt a Gore Tex sportruh�zati �s sportfelszerel�si cikkeir�l ismert v�llalatn�l. Pacanowsky szerint fontos, hogy a kutat� meg�rizze teljes naivs�g�t, hogy a szervezet �let�t valami furcsa dologk�nt szeml�lhesse. Az intenz�v megfigyel�s eredm�nyeit r�gz�t� napi besz�mol�k sz�mos terepmunka-jegyz�k�nyvet t�ltenek meg. A napl�k l�tv�nya �nmag�ban is igazolja Geertz �ll�t�s�t, miszerint az etnogr�fia nem m�s, mint „alapos le�r�s”. A kifejez�s egy adott n�pcsoport �ltal k�z�sen birtokolt jelent�srendszer egym�sba kapcsol�d� r�tegeire vonatkozik, amely meghat�rozza a k�z�ss�g tagjainak viselked�s�t. A test�leti kult�ra elemz�se a megfigyel�sen k�v�l �rtelmez�st is ig�nyel.

            Az adatok r�gz�t�se a zavarodotts�g �llapot�val kezd�dik. („Mi az �rd�g t�rt�nik itt?) A zavar cs�kkent�s�nek egyetlen m�dja, ha tanulm�nyozzuk az �j k�rnyezetet. A behaviorist�k val�sz�n�leg nem sok figyelmet szenteln�nek az alkalmazottak munkahelyi italautomat�khoz tett kir�ndul�saikra. Az etnogr�fusokat sokkal jobban �rdekeln�, hogy az egyes dolgoz�k milyen jelent�s�get tulajdon�tanak ennek a l�tsz�lag evil�gi tev�kenys�gnek. Az automat�kn�l elhangz� dial�gusokat jegyezn�k fel. Pacanowsky kutat�sai �ppen arra ir�nyultak, hogy mi tesz egy adott t�rzsi kult�r�t egyediv�. Ez�rt vizsg�latai els�sorban az adott kult�ra tagjai �ltal haszn�lt k�pgazdag nyelvre, az �ltaluk elmes�lt t�rt�netekre, valamint a nonverb�lis szertart�saikra �s r�tusaikra ir�nyultak.

            Metafor�k: vegy�k komolyan a nyelvet:

A szervezet tagjai �ltal haszn�lt metafor�k j� kiindul�pontot jelentenek az etnogr�fusoknak a ter�leti kult�ra k�z�s jelens�geinek megismer�s�hez. A Gore Tex-n�l a v�llalaton bel�li kommunik�ci� grafikus �br�zol�sa ink�bb egy r�csra hasonl�t, mint a hagyom�nyos piramis alak� szervezeti diagrammra. Az egym�st keresztez� egyenesek a szem�lyek k�z�tti k�zvetlen kommunik�ci� jelent�s�g�t mutatj�k, �s azt t�kr�zik, hogy a v�llalaton bel�l senkinek sincs sz�ks�ge enged�lyre ahhoz, hogy m�ssal besz�ljen. A v�llalat egyetlen c�lkit�z�se, hogy a dolgoz�k „j�l keressenek, �s k�zben �rezz�k j�l magukat”. A v�zvonal m�k�d�si elv nyilv�nval�v� teszi, hogy a munkat�rsaknak egyeztetni�k kell egym�ssal a gondolataikat, miel�tt fontos d�nt�seket hozn�nak. Pacanowsky 3 saj�t metafor�j�val pr�b�lta megadni a v�llalat saj�tos kult�r�j�nak jellegzetess�geit. A decentraliz�ci� �s a szokatlan sz�haszn�lat miatt a v�llalat legink�bb falusi f�ldm�vel�k k�z�ss�g�nek benyom�s�t keltette. Ugyanakkor a dolgoz�k munk�ja alapj�n – akik mindig szeretnek vmi �jat l�trehozni – a v�llalat olyan, mint egy hatalmas improviz�ci�s jazz egy�ttes. Valamint azt itt dolgoz� embereket az amerikai gyarmatbirodalom frakci�ihoz hasonl�totta.

            A t�rt�net szimbolikus �rtelmez�se:

Pacanowsky 3 olyan elbesz�l�st�pust eml�t, amely a szervezeti �letet dramatiz�lja. A test�leti t�rt�netek a vezet�s�g ideol�gi�j�t foglalj�k magukba, �s a v�llalati szab�lyzatot er�s�tik. A szem�lyes t�rt�neteket az alkalmazottak mes�lik el saj�t magukr�l, amelyek gyakran arr�l sz�lnak, hogy milyen k�pet szeretn�nek kialak�tani �nmagukr�l a szervezeten bel�l. A koll�g�kr�l sz�l� t�rt�netek a szervezeten bel�l m�soknak mes�lt pozit�v vagy negat�v anekdot�k. Mivel ezeket a vezet�s�g �ltal�ban nem er�s�tette meg, a koll�g�kr�l sz�l� besz�mol�kb�l ismerhetj�k meg a szervezet „val�di m�k�d�s�t”.

T�rt�netek a Dixie-n�l: Griffin j� ideje figyelemmel k�s�ri a Dixie kultur�lis hagyom�nyait. Ez egy k�zepes nagys�g� v�llalat, amely tv csatorn�t �s �js�got ad ki. Ezt a v�llalatot felv�s�rolta egy helyi �rdekelts�ggel nem rendelkez�, m�sik tag�llamb�l val� v�llalat. Az al�bbi t�rt�netek k�zsz�jon forognak a v�llalatn�l (Ha valakit ez b�vebben �rdekel, megtal�lja a 259. oldalon):

·        Az alap�t� 25 �ve halott, a r�gi alkalmazottak el�szeretettel id�zik fel, hogy m�g a kar�csonyest�t is a koll�g�ik k�r�ben t�lt�tte a sajt�irod�ban.

·        A c�g �j f�n�ke egy m�sik sajt�irod�t is vezet, ez�rt sok id�t t�lt t�vol. Amikor a port�s elkezdi pucolni az el�csarnok s�rgar�z korl�tj�t, mindenki tudja, hogy a vez�r hamarosan meg�rkezik.

·        A jelenlegi sz�mviteli ellen�r a legmagasabb rang� helyi fi�. Gyakran elmes�li els� rev�zi�j�r�l sz�l� t�rt�net�t, amikor a sz�ml�k k�z�tt megtal�lt egy galambeles�gr�l ki�ll�tottat. Kider�lt, hogy a v�llalat postagalambokkal k�ldte a h�rek m�solat�t az �b�l t�loldal�n lev� v�rosba. T�rt�net�nek tanuls�ga: a galambok megb�zhat�bbak, mint a technika.

A fenti t�rt�netek az �j vezet�s�ggel kapcsolatos bonyodalmakat t�kr�zik. A r�gi Dixie mint csal�d jelenik meg, az �j Dixie pedig mint „arc n�lk�li computer”.

            Szertart�s: �gy is volt, �gy is marad:

Pacanowsky egyet�rt Geertzcel abban, hogy egyes r�tusok (pl. balin�z kakasviadal, amit Geertz vizsg�lt) olyan textusok, amelyek a kultur�lis �let t�bbsz�r�sen �sszetett aspektusait fejezik ki. Tradicion�lisabb v�llalatok szervezeti r�tusai sz�mos fonalat sz�nek ter�leti kult�r�v�. T�bb mint egy gener�ci�val ezel�tt, a Dixie apr�hirdet�sek oszt�ly�n dolgoz�k egy olyan bsilleszked�st el�seg�t� szertart�st alak�tottak ki, ami manaps�g is fennmaradt. Az oszt�ly t�bb mint 50 telefonos �zletk�t�je egy hatalmas k�z�s szob�ban dolgozik. A Dixie-n�l ezek a munkat�rsak vissza is h�vj�k az �gyfeleket, hogy sikerrel j�rtak-e. A Dixie bev�tel�nek nagy r�sze az apr�hirdet�sekb�l sz�rmazik �s az alkalmazottak ritk�n cser�l�dnek. Ezt a r�szleget tov�bbra is a Dixie f�zi� el�tti „csal�dias l�gk�re” jellemzi. A legt�bb telefonos k�pvisel� t�bbs�ge 40 �v alatti n�. Valah�nyszor egy n�i alkalmazottnak gyermeke sz�letik, Max (aki k�zel harminc �ve vezeti az oszt�lyt) megl�togatja a k�rh�zban, �s az otthon lev� csal�dtagoknak is felaj�nlja a seg�ts�g�t. Az asszonyok �gy jelentik be terhess�g�ket, hogy Max irod�j�nak a k�ls� fal�n f�gg� hatalmas bekeretezett k�pbe egy t�zcentest ragasztanak, r��rj�k a nev�ket �s a sz�l�s v�rhat� id�pontj�t. Ennek a beilleszked�st el�seg�t� szertart�snak �sszetett feladata van a n�kn�l: a szertart�s egy �rintkez�si pont a dolgoz�k �s a c�gen k�v�l lev�k k�z�tt, az �lland�s�g �rz�s�t jelenti. A vezet�s�g r�sz�r�l n�zve a szertart�s biztos�tja, hogy nem lesznek v�ratlan meglepet�sek. Maxnak elegend� ideje van az alkalmazottak sz�l�si szabads�g�nak be�temez�s�re.

            A vezet�, mint a v�ltoz�s �gyn�ke:

A kultur�lis metafora jelenlegi n�pszer�s�ge k�ts�gtelen�l annak k�sz�nhet�, hogy az �zleti �let vezet�i a szervezet saj�t �rtelmez�si rendszer�t szeretn�k kialak�tani. A szimb�lumok a vezet�s�g eszk�zei. Ha hisznek abban, hogy a kult�ra az elk�telezetts�g, a termel�kenys�g �s az �rt�kes�t�s kulcsa, a kult�ra megv�ltoztat�s�nak lehet�s�ge cs�b�t� gondolatt� v�lik. A v�llalatot kedvez� sz�nben felt�ntet� metafor�k, a szervezetr�l sz�l� t�rt�netek �s k�l�nb�z� szok�sok ide�lis eszk�z�knek t�nnek a vezet�s�g �rdekeit szolg�l� k�z�ss�gi m�tosz megteremt�s�nek. K�rd�s, hogy lehet-e a kult�r�t tervszer�en l�trehozni? Geertz szerint a k�z�s �rtelmez�sek a csoport tagjaiban term�szetes m�d�n mer�lnek fel, nem pedig a vezet�k tudatos tervez�s�nek eredm�nyek�ppen. A vezet�s�g megfogalmazhat ugyan �j c�lokat �s elk�pzel�seket, de ha azok a dolgoz�k �rz�seivel nem tal�lkoznak, akkor azokon csak mosolyogni vagy g�nyol�dni fognak.

            Kritika: Hasznos-e a kultur�lis megk�zel�t�s?:

Geertz �ll�spontja szerint a kult�ra megv�ltoztat�s�ra ir�nyul� t�rekv�s lehetetlen. Ezzel a purista �ll�sponttal szemben a pragmatist�k kritik�j�t h�vja ki maga ellen, akik a szervezeti kommunik�ci�t nemcsak meg�rteni akarj�k, hanem befoly�solni is. A legt�bb szimbolikus elemz�s c�lja annak tiszt�z�sa, hogy egy adott kult�r�n bel�l mi sz�ks�ges az eredm�nyes m�k�d�shez.

2.      Tan�csad�s munkan�lk�lieknek

(in.: A tan�csad�s pszichol�gi�ja, Sz�veggy�jtem�ny, szerk. RITO�KN� �D�M Magda, ELTE jegyzet, Nemzeti Tank�nyvkiad�, 237-287.)

Ez a fejezet �t tanulm�nyt tartalmaz, sorrendben �rom le �ket. �sszef�gg�st ne nagyon keressetek k�z�tt�k!

a)      WOOLFE, Ray: Tan�csad�s egy v�ls�gos vil�gban: A tan�csad�s szociol�gi�ja fel�

Ezen �r�s t�rgya a tan�csad�i tev�kenys�g term�szet�nek vizsg�lata. Ezen bel�l is saj�tosan annak bizony�t�sa, hogy ezt a tev�kenys�get t�bbnek kell tekinteni, mint bizonyos szakmai ismeretek bemutat�s�t; bele kell �rteni e tev�kenys�g h�tter��l szolg�l� t�rsadalmi, gazdas�gi �s politikai strukt�r�k k�zti viszonyt is. A harmadik vil�gban a munkan�lk�lis�g kev�sb� sarkalatos fogalom, mint a szeg�nys�g, �r�studatlans�g, stb., ezekben a t�rsadalmakban a tan�csad�i viszony nyugati felfog�sa (emp�tia, ny�lts�g, melegs�g) luxusnak t�nik.

            A munkan�lk�lis�g val�sz�n�leg tov�bbra is folytat�dni fog, ha nem fogunk hozz� a s�lyos k�vetkezm�nyek enyh�t�s�hez, ugyanis sokan s�r�lnek meg �rzelmileg, amely k�vetkezt�ben megv�ltozik a csal�di �let �s a t�rsadalmi kapcsolatok. A munkan�lk�lis�g nem gazdas�gi �s politikai k�rd�sk�nt jelentkezik, hanem a munkahelykeres�shez val� szem�lyes viszonyk�nt. Ray szerint azt is l�tni kell, hogy a munkahelykeres�sre koncentr�l�s m�sok sz�m�ra a munka c�lj�ra helyezi a hangs�lyt, �s nem t�r�dnek az egy�n hasznos munk�hoz val� jog�val. Ennek k�vetkezm�nye az lesz, hogy a tan�csad�s az ig�nyek cs�kken�s�nek, nem pedig az egy�ni v�gyak meg�rt�s�nek eszk�ze lesz. A tan�csad� szerepe, hogy seg�tsen az embereknek felm�rni k�pess�geit, lehet�s�geit, az�rt hogy re�lisan v�lasszanak Ennek hat�sa az, amit Burton Clark amerikai szociol�gus kih�l�si funkci�nak nevez. Ezen azt a folyamatot �rtj�k, amelyben az egy�ni v�gyakat �s az objekt�v val�s�got bizonyos fajta harm�ni�ba hozzuk. K�vetkezm�ny, a stabilit�s fennmarad�sa.

            Mindezekb�l az k�vetkezik, hogy a tan�csad�s szociol�giai dimenzi�j�nak t�gabbnak kell lennie, mint az �gyf�l kult�r�j�nak �s h�tter�nek �ltal�nos ismerete. Amerikai szociol�gusok k�r�ben az 50-60-as �vekben n�pszer� volt a strukturalista-funkcionalista modell. Ez a modell a vil�got szil�rd t�rsadalmi rendszernek tekinti, vil�gosan meghat�rozott hat�rokkal. Az emberi testtel lehet p�rhuzamba �ll�tani: ha a rendszer egyik r�sze megv�ltozik, m�shol is v�ltoz�sok t�rt�nnek. Itt a hangs�ly az egyens�lyon �s a hat�rok fenntart�s�n van. Ezt a modellfajt�t alkalmazz�k a tan�csad�sban, ha a tan�csad�st az egyens�ly meg�rz�se eszk�z�nek tekintik.

            Alternat�v szociol�giai modellek: 1. Marxista v�lasz: konfliktus-modell: itt a hatalom �s a gazdas�g egy uralkod� oszt�ly kez�ben halmoz�dik fel, m�g ezzel p�rhuzamosan egy embercsoport a nyomor �tj�t j�rja. 2. Modernebb marxista gondolkod�k kiemelik az oktat�si rendszer �s a t�rsadalmi j�l�t relat�v auton�mi�j�t. Geamsci a Kultur�lis hegem�nia fogalm�t haszn�lja, annak le�r�s�ra, hogy a t�rsadalom uralkod� csoportja hogyan gyakorolja a hatalmat az eszm�k ir�ny�t�s�ban. Ha �gy tekintj�k, a tan�csad� funkci�ja, a domin�ns csoportok n�zeteinek er�s�t�se. Elmondhatjuk, hogy mindk�t esetben a tan�csad� az adott helyzet fenntart�s��rt dolgozik.

            Murgatroyd �s Woolfe azt hangs�lyozz�k, hogy a tan�csad�k az emberek szem�lyes probl�m�it olyanokkal k�z�sen vizsg�lj�k, akik hasonl� gondokkal k�zdenek. Ez k�lcs�n�s seg�ts�gny�jt�st tesz lehet�v�. A tan�csad�nak kulcs szerepe van az emberek tal�lkoz�s�nak el�seg�t�s�ben, valamint er�t az embereknek �s k�pess� teszi �ket arra, hogy befoly�solj�k saj�t helyzet�ket.

            Mind a fejlett, mind a fejl�d� orsz�gokban vannak olyan szerz�k, akiknek m�veib�l kiolvashatjuk a t�rsadalmi v�ls�g filoz�fi�j�t. K�l�n�sen figyelemre m�lt� Paulo Freire �s Jack Mezirow munk�ss�ga. Freire Braz�li�b�l �s Chil�b�l mer�ti tapasztalati anyag�t, ami szoros �sszef�gg�sben van NY-Eu. Marxista hagyom�nyaival. Le�rja, hogy a bal �s jobboldali elm�letek egyar�nt hogyan id�zik el� a „kultur�lis csendet”, amelyben az emberek t�bbs�ge elnyom�i hatalm�t adottnak tekinti. Mivel f�lnek a szabads�gt�l elnyom�ikkal m�k�dnek egy�tt. Freire az oktat�si programokban l�tja a t�rsadalmi v�ltoz�s eszk�z�t. Lelkiismeret �breszt�s: az emberek egy�ttm�k�dnek a t�rsadalmi fesz�lts�gek tudatos�t�s�ban �s okainak felt�r�s�ban. Az oktat�s olyan m�dszer, amely seg�ts�g�vel az emberek kreat�v m�don lesznek k�pesek a val�s�got kezelni. Mezirow szerint ezek a gondolatok operacionaliz�lhat�ak Nyugaton. � a „t�vlati �talak�t�s” fogalm�t haszn�lja, olyan folyamat le�r�s�ban, amelyben az egy�nek �s a csoportok �j �s m�s m�don tekintenek saj�t magukra.

b)      BORGEN, William A. – AMUNDSON, Norman E.: A munkan�lk�lis�g dinamik�ja

Sz�mos tud�s elemezte a munkan�lk�lis�g k�l�nb�z� aspektusait (Orwell, Schumacher, Kelvin), a szerz�k �ltal javasolt kezd�modell szerint a munkan�lk�lis�g olyan mint a hull�mvas�t.

Egy teoretikus modell: az emocion�lis ciklus a munka elveszt�s�vel kapcsolatos, amit a szerz�k Kubler-Ross (1969) gy�szmunka fogalm�val �ll�tanak p�rhuzamba. Ugyanis a munka elveszt�se egy emocion�lis vesztes�get jelent. A gy�szmunka az eredeti modellben tartalmazta: visszautas�t�s, d�h, rem�nyked�s, depresszi�, belet�r�d�s szakaszait. Az emberek t�bbs�ge hasonl� �lm�nyeket �l �t. A gy�szmunka ciklus v�g�n kialakul egy belet�r�d�s szakasz, r�j�n, hogy a munk�nak v�ge �s megkezd�dik a munkakeres�s. A szerz�k hipot�zise az volt, hogy a munkakeres�s maga is munka, amely kezdet�n az emberben m�g nagy a lelkesed�s, ami azonban hamar v�get is �r, mert szembetal�lja mag�t a val�s�ggal. Stressz alakul ki, ami hasonl� az Edelwich �s Brodsky (1980) �ltal le�rt ki�g�s szakasszal. A ki�g�s f�zis�nak r�szei: lelkesed�s, stagn�ci�, frusztr�ci� �s ap�tia.

            A szerz�k abb�l indultak a modell alkot�sakor, hogy amikor az emberek elvesztik �ll�sukat, rajtuk k�v�l �ll� okokkal magyar�zz�k ezt. �gy viselkednek, mintha er�szakot k�vettek volna el rajtuk. Majd megtal�lj�k �nmagukat, de ez hossz� munka eredm�nye, mivel a munkan�lk�lis�g id�szaka tele van sikertelen�l v�gz�d� interj�kkal. Ekkor fejl�dhet ki az elesetts�g �rzete. Ha a szem�ly a bek�vetkezett esem�nyt k�ls� okokkal magyar�zza, az �nbecs�l�s cs�kken�se minim�lis, ha bels� okokra vezeti vissza, �nbecs�l�s�t elveszti.

            A szerz�k interj�ra alapozott kutat�munk�val k�sz�tett�k ezt a tanulm�nyt. A r�sztvev�k Kanada NY-i partjain�l �l� �nk�ntesek voltak (nagyv�rosiak). 55 f�vel k�sz�tett�k az interj�k�sz�t�k a felm�r�st. Olyan munkan�lk�liek voltak ezek az �nk�ntesek, akik legal�bb 3 h�napja vesz�tett�k el az �ll�sukat. Az interj�k�sz�t�k szabadon engedt�k besz�lni a r�sztvev�ket, majd minden interj� v�g�n (45 perc ut�n) megk�rdezt�k a r�sztvev�ket a kritikus pontokr�l, �s megk�rt�k �ket, hogy id�vonalon �br�zolj�k �rz�seiket. Az adatok k�dol�sa ut�n az inform�ci�kat 3 csoport alapj�n figyelt�k: n�k, ffiak, fiatalok. Az adatok elhelyez�se 2 dimenzi�ban t�rt�nt: v�zszintesen a m�l� id�t jel�lt�k, f�gg�legesen a pesszimizmus/optimizmus volt �br�zolva. A csoportos�t�sok eredm�nyek�ppen a ffiak �s a fiatalok eset�ben egyszer� minta jelent meg, m�g a n�k eset�ben k�t j�l elk�l�n�thet� minta figyelhet� meg. A k�s�bbiekben r�j�ttek, hogy a n�i csoport egyike nagyon hasonl�tott a ffiakhoz. V�g�l 3 mint�t k�l�nb�ztettek meg: A minta: 16ffi �s 13 n�, B minta: 6 f�, C minta: 21 f�.

-         A minta: a vizsg�latba bevontak 52%, itt van minden ffi, aki 25 �vn�l id�sebb �s minden n�, aki 25 f�l�tt van �s csal�dj�ban els�dleges keres�. Ez a csoport �rzelmi v�ltoz�sait illet�en hasonl�t az eredeti Hull�mvas�t modellre, de vannak elt�r�sek is: az eredeti modellben a gy�szmunka peri�dusa azonos a munkakeres�s f�zis�val, itt a gy�szmunka r�videbb, mint a munkakeres�s. Elt�r�s m�g a „jo-jo” effektus, ami a munkakeres�s id�szak�ban a visszautas�t�sok kapcs�n figyelhet� meg. Ez a folyamat oda vezet, hogy a munkan�lk�li �ll�skeres�si hajland�s�ga cs�kken �s eluralkodik rajta az �rt�ktelens�g �rzete.

-         B minta: r�sztvev�k 11%, ide olyan n�k tartoztak, akiknek keresete a csal�dban nem volt meghat�roz�, vagy elegend� tartal�kkal rendelkeztek. Az A mint�ban megfigyelt „jo-jo” effektus egy lass� lecs�sz�sk�nt jelent meg, ami unalommal �s enyhe depresszi�val j�rt egy�tt. Ez a negat�v trend megfordult miut�n m�sokt�l seg�ts�get kaptak. E korszak jellemz�je tov�bb� a szeml�l�d� visszat�r�s.

-         C minta: r�sztvev�k 37%, olyan fiatalok, akik befejezt�k a k�z�piskol�t. Kezdetben �gy gondolt�k, k�nnyen tal�lnak munk�t, de amikor ez nem t�rt�nt meg zavarba estek. Miut�n a munkakeres�s nem l�tszott egyszer�nek, nem mutattak nagy �rdekl�d�st a munkakeres�s ut�n, �s m�s foglalatoss�ggal t�lt�tt�k szabadidej�ket. Ez esetben a sz�l�i nyom�s nagy probl�m�t okozott.

c)      KUKLA M�ria: Munkan�lk�liv� v�l�s mint foglalkoz�si kr�zis

L-n� a munkak�zvet�t� irod�ban elmondja, hogy munkahely�n felmondtak neki, teljesen �sszeroppant. A faluban, ahol �l nincs munkalehet�s�g, �s egy keresetb�l nem tud meg�lni a 4 f�s csal�d. Pszichol�giai seg�ts�gny�jt�st aj�nlottak neki.

            L-n� nagyon egyszer�en �lt�z�tt asszony, �letkor�n�l (39) j�val id�sebbnek l�tszik. K�nnyekkel k�szk�dve mondja el, hogy nem tud belet�r�dni abba, hogy mi�rt pont �t k�ldt�k el. Ami�ta otthon van csak ez foglalkoztatja, csom�kban hullik a haja.

            �let�t: szeg�ny sz�l�k gyermeke, Borsod-Aba�j-Zempl�n megy�ben sz�letett 1951-ben. Iskolai tanulm�nyait k�zepes eredm�nnyel v�gezte. 14 �vesen m�r munk�ba �llt (facsemet�ket �ltetett). Majd Bp.en a Poszt�gy�rban kezdett dolgozni, de a k�zeli Gy�gyszergy�r szag�t nem tudta elviselni, ez�rt csak 3-4 h�napig maradt itt. Ut�na m�sf�l �vig a vend�gl�t�iparban dolgozott, ahol megismerkedett f�rj�vel. 1970-ben k�t�ttek h�zass�got �s B�k�sbe k�lt�ztek. Terhes lett, mivel any�s��k sokat veszekedtek �s n�lk�l�ztek visszak�t�z�tt sz�leihez. A sz�l�s ut�n f�rje is ut�nament, de itt is sok vita ad�dott. Kb. 1-2 �ves volt a fia, amikor a f�rj�t elvitt�k katon�nak. Ett�l kezdve hol any�s��kn�l, hol sz�lein�l �lt. Majd f�rje kapott egy tany�t szolg�lati lak�sk�nt. Amikor a fia 5 �ves lett egy sert�stelepen kezdett el dolgozni. A tany�r�l t�bb km-t kellett gyalogolnia. Majd egy kert�szetbe ker�lt, ahol sz�vesen dolgozott, de mire visszat�rt volna ide 2. fi�gyermeke sz�let�se ut�n, megsz�nt. Ekkor helyezt�k �t a textil�zembe, ahol nagyon piszkos munk�t v�gzett.

            A pszichol�gus elv�geztette vele a Rorschach-pr�b�t �s a Szondi-tesztet, melyekb�l kider�lt, hogy sz�kl�t�k�r�, k�r�lm�nyekhez tapad� ember, a neur�zis mellett depresszi�ra is hajlamos, s�t kor�bban �ngyilkoss�gi sz�nd�ka is volt.

d)      A sv�d munkaer�piaci politika

A munkahelykeres� klub (job club) m�dszer�t Sv�dorsz�gban 1982 tavasz�n vezett�k be, amikor 23 f�t teszteltek. K�z�l�k 19-en v�gigcsin�lt�k a programot �s 17 munk�t is tal�ltak. Miel�tt bel�ptek volna a r�sztvev�k 9 f�vel kit�ltettek egy k�rd��vet, amely k�rd�sei arra vonatkoztak, hogyan t�ltik a szabadidej�ket �s milyen az �n�rt�kel�s�k.

            A job clubok vezet�inek k�zponti felk�sz�t�se 1983 �ta folyik. Eddig �sszesen 632 szem�ly ker�lt kapcsolatba vel�k. A kliensek 2/3-a n� volt, �tlag�letkoruk 28 �v. Azon szem�lyek k�z�l, akik a programot v�gighallgatt�k 86%-uk kapott munk�t.

            A klub el�nyei: a legt�bb kliens az �rdekl�d�s�nek megfelel� munk�t kap, a munkaer�piacon nehezen �rv�nyes�l�k csoportjai is munk�hoz jutnak, az �ll�sok fele meg sincs hirdetve, alternat�v�t ny�jt az ap�tia legy�z�s�re.

e)      Csoportos �ll�skeres�i tan�csad�s Kanad�ban

A csoportkeret alkalmas arra, hogy seg�tsen kifejleszteni a kliensekben a p�lyav�laszt�si d�nt�sk�ptelens�g �s az �ll�skeres�s �ltal okozott stressz lek�zd�s�hez t�mogat� rendszert.

            A csoport �gy hat�rozhat� meg, mint k�t vagy t�bb individuum, akik a) hatnak egym�sra, b) egym�ssal k�lcs�n�s �sszef�gg�sben �llnak, c) saj�t maguk �s m�sok meghat�roz�sa szerint a csoporthoz tartoznak, d) a k�z�s �rdekeket illet� norm�ik k�z�sek, �s egym�shoz kapcsol�d� rendszert alkot� szerepeket vesznek fel, e) befoly�solj�k egym�st, f) a csoport kiel�g�t� sz�mukra, g) k�z�s c�lok fel� t�rekszenek.

            Az �ll�skeres�i tan�csad� csoportok a ter�pi�s csoport �s az inform�ci�s �l�sek k�z� esnek. A tanul�s a tud�s, a k�szs�gek �s a tudatoss�g szintj�n jelenik meg.

A csoportfejl�d�s teoretikus modellje:

A csoport magj�t 5 komponens alkotja, ezek v�ltoz�ak �s dinamikusak, de egym�ssal �sszef�gg�sben �llnak. A csoportc�lok �s tev�kenys�gek komponense hat�rozza meg a csoport c�lj�t �s a k�v�nt eredm�ny el�r�s�hez sz�ks�ges eszk�z�ket. A tagok sz�ks�gletei �s szerepei 2 forr�sb�l erednek: a) sz�ks�glet, ami az�rt j�tt felsz�nre, mert az egy�n munkan�lk�li, b) sz�ks�glet, ami az�rt t�madt, mert az egy�n a csoport tagja. A csoportelj�r�sok hat�st gyakorolnak a csoport m�k�d�s�re �s a k�vetkez�ket jelentik: kommunik�ci�, norm�k fel�ll�t�sa, d�nt�shozatal, szembes�t�s a probl�m�val, probl�mamegold�s. A csoportvezet�i megk�zel�t�sm�dok �s k�szs�gek a csoport vezet�s�hez sz�ks�ges k�pess�geket, megk�zel�t�sm�dokat �s kommunik�ci�s k�szs�geket foglalj�k magukba. Az utols� komponens a csoportterv emeli ki az �tfog� tervet a csoport sz�m�ra.

            A csoportfejl�d�s fokozatai a modell �jabb dimenzi�j�t adj�k: A tervez�si st�dium az alapokat rakja le a csoport sz�m�ra, biztos�tja, hogy a csoport j�l induljon. Kezdeti st�dium: amikor a csoporttagok el�sz�r �sszej�nnek, arra van sz�ks�g, hogy odatartoz�nak, a csoport tagj�nak �rezz�k magukat. Ebben a st�diumban az egy�ni integr�ci�ra, a csoportc�lokra �s a csoport norm�inak fel�ll�t�s�ra van sz�ks�g. �tmeneti st�dium: itt nagy lehet�s�g van a vonakod�sra �s a kisebb konfliktusokra. A nyugtalans�gnak ezt a peri�dus�t k�vet�en a csoport tagjai el�re haladnak. Kidolgoz�s f�zisa: nagyobb bizalom jellemzi, �s a teljes�tm�nyre ill. a produktivit�sra helyezik a hangs�lyt. A csoport ekkor nagyobb auton�mi�val m�k�dik, �s a csoportvezet� keveset tesz a beavatkoz�s ter�n. Befejez�si st�dium: lehet�s�g van a tanultak �sszegz�s�re, �s a tov�bbi tervek elk�sz�t�s�re. Ut�lagos csoport�l�sek st�diuma: a csoportvezet� �s a tagok a csoportgy�l�sek lez�r�s�t k�vet�en egy tal�lkoz�t tartanak, azok b�tor�t�s�ra, akik m�g mindig munkan�lk�lis�ggel k�zdenek.

            A csoportos �ll�skeres�i tan�csad�s hat�sa: a kliensek a csoportot az �nbizalom kialak�t�s�ra haszn�lj�k, csoport�lm�nyeken kereszt�l t�mogat� kapcsolatrendszert alak�tanak ki, kliensek megtal�lj�k c�ljukat, kifizet�d� m�dszer.

3.      A sajt�konferencia szab�lyai

(in.: N�METH Erzs�bet, K�zszerepl�s, Bp., Osiris, 1999, 152-155.)

Csak akkor tartsunk sajt�konferenci�t, ha t�bbet akarunk mondani egy sajt�k�zlem�ny (= h�r�rt�k� inform�ci�val rendelkez�nk, ami egy r�vid k�zlem�nyben megfogalmazhat�) szintj�n�l �s megfelel�en felk�sz�l�nk a plusz k�rd�sek megv�laszol�s�ra.

-         a megh�v�k legyenek n�vre sz�l�ak

-         mindig kb. 5 nappal el�bb kapj�k k�zhez. 1-2 nappal a rendezv�ny el�tt meger�s�t� h�v�sokat c�lszer� v�gezni.

A megh�v�n szerepeljen:           - mi, hol, mikor, mi�rt t�rt�nik

-         kapcsolattart� neve �s telefonsz�ma

-         csatolva a r�vid sajt�k�zlem�ny

-         ker�lj�k az olyan napokat, amikor m�s fontos esem�nyek vannak (MTI-t�k�r haszn�lata)

-         a sajt�konferencia id�pontj�nak megv�laszt�sakor vegy�k figyelembe a lapz�rt�k idej�t

-         helyezz�nk nagy hangs�lyt a sajt�konferencia bevezet� r�sz�re, mivel t�bbnyire ez az, amit a TV kamer�k felvesznek, azut�n sietnek a k�vetkez� helyre

-         aj�nlatos j�llakatni �s j�l tartani a sajt�t

-         nem biztos, hogy a mindenkori f�n�k a legmegfelel�bb ember a sajt�konferenci�n val� szerepl�sre.

Mindig sz�molni kell azzal, hogy:

-         nem j�nnek el azok, aki a legink�bb �g�rt�k

-         olyanok is elj�nnek, akik nem �g�rt�k

-         nem jeleznek vissza a megh�v�ra

-         sokan k�sni fognak

-         t�bben kor�bban t�voznak

-         megh�vottak kb. 1/3-a jelenik meg

-         v�lasszunk k�nnyen megk�zel�thet� k�zponti helysz�nt (pl. k�zponti sz�lloda)

- v�lasszunk mindig megfelel� nagys�g� termet, �gyelj�nk a k�nyelmes berendez�sre, figyelj�nk a megfelel� f�nyre �s hangra, a seg�deszk�z�k megl�t�re

-         minden technikai eszk�zt pr�b�ljunk ki el�re

-         ne haszn�ljunk t�l sok bonyolult szeml�ltet�eszk�zt

-         mindig legyen valamilyen sajt�anyag, amit az �js�g�r�k magukkal vihetnek

-         nagyobb a v�ltozatoss�g, ha t�bb el�ad�s is van egy konferenci�n

-         �ltess�k a f�n�k�t k�z�pre

-         �gyelj�nk arra, hogy minden r�sztvev�nek jusson sajt�csomag, �s mindenki regisztr�lja mag�t a r�sztvev�k list�j�n

-         nagy t�relmet a TV-nek: engedj�k �ket el�re, amennyire csak lehet, a jobb k�p �s hang kedv��rt (j�, ha k�l�n helyet k�sz�t�nk el� nekik, hogy a t�bbi vend�g el�l ne takarjanak el semmit), mivel a TV-nek kell el�sz�r elmennie, engedj�k �ket k�rdezni legel�sz�r.

A sajt�konferencia maga a csoportos prezent�ci� egyik fajt�ja (Szerintem m�g ez is a t�m�hoz tartozik. Olvass�tok el, h�tha belek�rdeznek!)

-         fontos, hogy minden r�sztvev� ar�nyos szerepet kapjon

-         szerepek:   speaker (h�zigazda, levezet�): bevezet�t mond, bemutatja a r�sztvev�ket

vezet� beoszt�s� illet�kes

szak�rt�

Csoportos prezent�ci� menete:

-         k�rj�nk figyelmet

-         mutatkozzunk be, majd az eln�ks�get is mutassuk be

-         mondjuk el a menetrendet (3 f� pontn�l ne legyen t�bb, mindig emelj�k ki, ha �tl�p�nk a k�vetkez�re)

-         egy besz�d ne legyen t�bb 15 percn�l

A nem hivatalos r�sz alatt:

-         �lljunk az �js�g�r�k rendelkez�s�re

-         egy korty alkoholt se!!!

-         nincs „off the record” (= bizalmas inf�)

-         ha valamire nem tudunk v�laszolni, ne is pr�b�lkozzunk, n�zz�nk ut�na.

<FONT fac