A II. komplex szigorlat sz�beli t�tele

VII. t�tel

1. Kult�rak�zi kommunik�ci� posztmodern olvasatban
2. A hat�kony seg�ts�gny�jt�s kommunik�ci�s eszk�zei
3. A tapscsapda
4. Politikai besz�d – a r�di�ban
5. Megb�zhat�s�g, �rv�nyess�g, �ltal�nos�that�s�g a kommunik�ci�kutat�sban

I.                    KULT�RAK�ZI KOMMUNIK�CI� POSZTMODERN OLVASATBAN

K�sz�lt:FALKN� dr. B�n� Kl�ra: Kult�rak�zi kommunik�ci�, P�ski, Budapest, 2001.

III. fejezet.

Inkeles �s Levinson, amerikai szociol�gus, illetve pszichol�gus, 1954-ben a nemzeti kult�r�k angol nyelv� szakirodalm�nak sz�les k�r� felm�r�se alap­j�n azt �ll�tott�k, hogy a k�vetkez� alapvet� kultur�lis probl�m�k k�z�sek a vil�g minden r�sz�n:

1.   A tekint�lyhez, hatalomhoz val� viszonyul�s

2.   Az egy�n fogalma

a/ az egy�n �s a t�rsadalom viszonylat�ban

b/ a maszkulinit�s, illetve femininit�s viszonylat�ban

3. Konfliktusok, bizonytalans�g, agresszi� kezel�se, az �rz�sek kifejez�se

Hofstede kultur�lis dimenzi�i

Az im�nt eml�tett tipol�gia egybeesett azokkal a probl�m�kkal, amelyekkel Hofstede szembes�lt a 60-as �vek v�g�n, illetve a 70-es elej�n, kezdetben negyven, majd t�bb mint �tven orsz�gra kiterjed� kutat�sa sor�n. Adatk�zl�i, t�bb mint sz�ztizenhatezer ember, az IBM multinacion�lis �ri�s c�g helyi k�pviseleteinek alkalmazottai voltak, akiknek munk�val kapcsolatos �rt�kei­re vonatkoz� k�rd��ves k�rd�sekre adott v�laszait sz�m�t�g�pes statisztikai elemz�snek vetette al�. A nem utols� sorban hatalmas adatb�zisa miatt kima­gasl�jelent�s�g� kutat�s eredm�nyeit az 1980-ban megjelent „Culture's Con-sequences: International Differences in Work-Related Values" c�m� k�nyv�­ben tette k�zz�.

Az adatk�zl�k v�laszainak statisztikai elemz�se alapj�n Hofstede k�vetkez� probl�ma-k�r�ket tal�lta k�z�snek, orsz�gonk�nt elt�r� megold�sokkal:

1. t�rsadalmi egyenl�tlens�gek, a tekint�lyhez val� viszonyul�s;

2. az egy�n kapcsolata a csoporttal;

3. a maszkulinit�s, illetve femininit�s koncepci�ja;

4. a bizonytalans�g kezel�s�nek m�dszerei, az agresszi� �rz�sek kifejez�s�nek viszonylat�ban.

Ezek az empirikus �ton nyert kutat�si eredm�nyek nagym�rt�kben megfe­leltek az Inkeles �s Levinson �ltal h�sz �vvel kor�bban fel�ll�tott tipol�gi�­nak, s ez al�t�masztotta az empirikus eredm�nyek elm�leti jelent�s�g�t.

Az eredm�nyek alapj�n n�gy, m�s kult�r�kkal �sszevetve m�rhet� kultur�­lis dimenzi�t �ll�tott fel; ezek k�pezik a nemzeti kult�r�k k�z�tti k�l�nbs�ge -a kult�rak�zi kommunik�ci�val foglalkoz� tudom�nyos vil�gban - j�l ismert n�gy dimenzi�s modellj�t.

Ezeket a kultur�lis aspektusokat, illetve dimenzi�kat a k�vetkez�k�ppen nevezte el:

1. kis, illetve nagy hatalmi t�vols�g (power distance);

2. individualizmus, illetve kollektivizmus;

3. maszkulinit�s, illetve femininit�s;

4. gyenge, illetve er�s bizonytalans�gker�l�s (uncertainty avoidance)

Fontos megeml�teni, hogy b�r a szakirodalom ma is �ltal�ban n�gy dimen­zi�sk�nt elemzi Hofstede modellj�t, a k�s�bbiekben a n�gy dimenzi�s (4-D) modellhez egy �t�dik kultur�lis dimenzi� is ker�lt, amely azt fejezi ki, hogy egy kult�ra a hossz� t�v� orient�ci�, illetve a r�vid t�v� orient�ci� fel� haj­lik.

A hofstedei kultur�lis dimenzi�k jelent�se �s jellemz�i

A k�vetkez�kben vizsg�ljuk meg a n�gy hofstedei alapdimenzi� jelent�s�t �s f�bb jellemz� von�sait.

A hatalmi t�vols�g azt jelenti, hogy egy t�rsadalom int�zm�nyeiben �s szer­vezeteiben az alacsonyabb beoszt�s�, kevesebb hatalommal rendelkez� tagok milyen m�rt�kben fogadj�k el �s v�rj�k el a hatalmi egyenl�tlens�geket.

A kis, illetve nagy hatalmi t�vols�g� kult�r�k k�z�tti n�h�ny alapvet� k�­l�nbs�g:

A kis hatalmi t�vols�g� t�rsadalmak az emberek k�z�tti egyenl�tlens�gek minim�lisra val� cs�kkent�s�re t�rekednek;

- a sz�l�k egyenjog� f�lk�nt kezelik gyermekeiket, a gyerekek szint�n egyenrang� f�lk�nt viszonyulnak a sz�l�kh�z;

- az oktat�si rendszerben a di�kok �s a tan�rok egyenrang� felek,

- a tan�rok szem�lytelen igazs�gok, illetve tud�s szak�rt� k�zvet�t�i;

- a munkahelyi hierarchia a szerepek, funkci�k egyenl�tlens�ge, �s praktikus szempontokat szolg�l,

- a beosztottak elv�rj�k, hogy v�lem�ny�ket kik�rj�k �s meghallgass�k, az ide�lis f�n�k talpraesett demokrata;

- a k�l�nb�z� privil�giumok �s st�tusszimb�lumok nemtetsz�st v�ltanak ki.

A nagy hatalmi t�vols�g� t�rsadalmakban az el�bbiekkel ellent�tben az emberek k�zti egyenl�tlens�geket elv�rj�k, s�t k�v�natosnak tartj�k;

- a sz�l�k a gyerekeket engedelmess�gre tan�tj�k, a gyerekek tisztelettel b�nnak sz�leikkel;

- az oktat�si rendszerben a di�kok tisztelettel viszonyulnak tan�raikhoz.

- a tan�rok guruk, akik szem�lyes b�lcsess�g�k k�zvet�t�i;

- a szervezeti hierarchia a magasabb, illetve alacsonyabb beoszt�s�ak k�z�tti egzisztenci�lis egyenl�tlens�geket t�kr�zi,

- a beosztottak elv�rj�k, hogy a f�n�k utas�t�sai alapj�n cselekedjenek,

- az ide�lis f�n�k j�indulat� autokrata, vagy „j� apa";

- a privil�giumok, illetve st�tusszimb�lumok elfogadottak �s n�pszer�ek.

Az individualizmus olyan t�rsadalmakra jellemz�, ahol az egy�ni kapcsola­tok laz�k, mindenki els�sorban saj�t mag�t, illetve legsz�kebb csal�dj�t he­lyezi el�t�rbe. Az ilyen t�pus� kult�ra az „�n kult�ra". Ez­zel szemben a kollektivizmus az olyan t�rsadalmakat jellemzi, amelyekben az egy�n sz�let�s�t�l kezdve szorosan �sszetartoz� csoportokba illeszkedik, me­lyek a csoport ir�nti lojalit�s�rt cser�be �letre sz�l� v�delmet ny�jtanak sz�­m�ra. Ezt a t�pus� kult�r�t „mi kult�r�nak" nevezhetj�k.

Az individualista, illetve kollektivista t�rsadalmak n�h�ny jellemz� elt�r� von�sa:

Az individualista kult�r�kban az identit�s az egy�nre alapozott, m�r a gyerekek megtanulj�k az „�n" k�zpont� gondolkod�st;

- a becs�letes emberre az jellemz�, hogy ny�ltan kimondja a v�lem�ny�t;

- alacsony-kontextus�, vagy kontextus-szeg�ny kommunik�ci�, amelyben az inform�ci�k z�me a k�dolt �zenetben van ;

- b�n vagy t�rv�nys�rt�s elk�vet�se b�ntudattal, az �nbecs�l�s elveszt�s�vel j�r

- az oktat�s c�lja, hogy megtanuljuk, hogyan kell tanulni,

- a diploma az ember gazdas�gi �rt�k�t, illetve �nbecs�l�s�t n�veli;

- a munkaad� �s az alkalmazott viszonya k�lcs�n�s el�ny�k�n alapul� szerz�d�s

- az alkalmaz�ssal, illetve el�l�ptet�ssel kapcsolatos d�nt�sek k�pzetts�gt�l,

- k�pess�gekt�l, �s szab�lyokt�l kell, hogy f�ggjenek,

- az ir�ny�t�s egy�nek ir�ny�t�s�t jelenti,

- a feladat fontosabb, mint az emberi kapcsolatok.

A kollektivista t�rsadalmakban az identit�s arra a mi h�l�zatra alapul, amelyhez az ember tartozik,

- a gyerekeket „mi" k�zpont� gondolkod�sra nevelik;

- a direkt konfront�ci�k, konfliktusok ker�l�se, a harm�nia fenntart�sa a c�l;

- magas-kontextus�, vagy kontextus-gazdag kommunik�ci�, amelyben az inform�ci� nagy r�sze internaliz�lt a kommunik�ci� r�sztvev�iben

- b�n vagy t�rv�nys�rt�s elk�vet�se sz�gyennel, „az arc elveszt�s�vel” j�r mind a csoport, mind a hozz� tartoz� egy�n sz�m�ra;

- az oktat�s c�lja, hogy megtanuljuk, hogyan kell valamit csin�lni,

- a diploma biztos�tja a magasabb st�tus� k�r�kbe val� bejut�st;

- a munkaad� �s az alkalmazott viszony�t erk�lcsi alapokra helyezik, mint egy csal�di kapcsolatot,

- az alkalmaz�ssal, illetve el�l�ptet�ssel kapcsolatos d�nt�sek a bels� alkalmazotti csoportok figyelembev�tel�vel t�rt�nnek,

-az ir�ny�t�s csoportok ir�ny�t�s�t jelenti,

- az emberi kapcsolatok fontosabbak, mint a feladat.

A maszkulin kult�r�kban a t�rsadalmi nemi szerepek �lesen elk�l�n�lnek; a f�rfiak magabiztosak, kem�nyek, az anyagi sikerre �sszpontos�tanak, a n�k legyenek szer�nyek, szel�dek, az �letviszonyokra koncentr�ljanak. A feminin kult�r�kban a t�rsadalmi nemi szerepekben �tfed�sek tal�lhat�k, a szerepek bizonyos m�rt�kig �sszemos�dnak; mind a n�k, mind a f�rfiak legyenek sze­r�nyek, szel�dek, �s az �let min�s�g�re koncentr�ljanak.

A maszkulin, illetve feminin kult�r�k �rt�krendbeli elt�r�seinek n�h�ny fontos pontja:               

A maszkulin t�rsadalmakban a domin�ns �rt�k az anyagi siker �s az el�re-halad�s,

- a p�nz, �s az anyagi javak fontosak;

- a csal�dban az ap�k az anyagi dolgokkal, az any�k az �rzelmekkel t�r�dnek,

- a l�nyok s�rhatnak, a fi�k nem; a fi�k, ha t�mad�s �ri �ket, �ssenek vissza, a l�nyok nem verekszenek;

- a t�rsadalom rokonszenve az er�sek fel� ir�nyul;

- az oktat�sban a legjobb di�k a norma,

- a sikertelens�get a tanulm�nyokban trag�diak�nt fogj�k fel,

- a tan�rokban az impon�l� szakmai tud�st �rt�kelik,

- a fi�k �s a l�nyok k�l�nb�z� tant�rgyakat tanulnak,

- az emberek az�rt �lnek, hogy dolgozzanak, vagyis a f�rfias, maszkulin t�rsadalmak a munk�ra �sszpontos�tanak, az �let min�s�ge m�sodlagos, szerepet t�lt be;

- a menedzserekt�l elv�rj�k, hogy d�nt�k�pesek, magabiztosak legyenek,

- a munkahelyen az igazs�goss�gra, a teljes�tm�nyre, �s a koll�g�k k�z�tti versenyre helyezik a hangs�lyt,

- a konfliktusok megold�sa k�zdelem �r�n t�rt�nik.

A feminin kult�r�kban a domin�ns �rt�kek a m�sokr�l val� gondoskod�s, a szolidarit�s, �s a k�rnyezet, a term�szet v�delme,

- az emberek, �s az emberi kapcsolatok fontosak;

- a csal�dban az ap�k �s az any�k egyform�n foglalkoznak az agyagi javakkal, �s az �rzelmekkel,

- a l�nyok is, a fi�k is s�rhatnak, �s egyik�k sem verekedhet;

- a t�rsadalom rokonszenve a gyeng�k fel� ir�nyul;

- az oktat�sban az �tlagos di�k a norma,            

- a sikertelens�g a tanulm�nyokban kis balesetnek sz�m�t,

- a tan�rokban a kedvess�g a legt�bbre �rt�kelt tulajdons�g,

- a fi�k �s a l�nyok ugyanazokat a tant�rgyakat tanulj�k;

- az emberek az�rt dolgoznak, hogy �ljenek, vagyis a n�ies, feminin t�pus� kult�r�k a hangs�lyt az �let min�s�g�re helyezik,

- a szervezetekben a menedzserek intu�ci�ikra is hagyatkoznak, �s egyet�rt�sre t�rekszenek,

- a munkahelyen az egyenl�s�g, a szolidarit�s, a munkahelyi �let min�s�ge a hangs�lyos �rt�kek,

- a konfliktusok megold�sa kompromisszumok �s t�rgyal�sok �tj�n t�rt�nik,

A bizonytalans�gker�l�s azt mutatja, hogy egy kult�ra tagjai milyen m�r­t�kben �reznek fenyegettet�st bizonytalan, ismeretlen helyzetekben. Ez az �r­z�s kifejez�sre jut pl. a stressz �llapot�ban, vagy az �rott, illetve �ratlan szab�­lyok, vagyis a kisz�m�that�s�g ir�nt felmer�l� ig�nyben.

N�h�ny tipikusan elt�r� von�s az er�s, illetve a gyenge bizonytalans�gke­r�l� kult�r�k k�z�tt:

Az er�s bizonytalans�gker�l� t�rsadalmakban az �letben elker�lhetetlen�l jelenlev� bizonytalans�g �lland� fenyeget�st jelent, amivel meg kell k�zdeni,

- az ismert kock�zatok elfogad�sa, ugyanakkor a bizonytalan kimenetel� kock�zatokt�l, a nem egy�rtelm� helyzetekt�l val� f�lelem jellemz� a kult�ra tagjaira;

- a gyerekek sz�m�ra szigor� szab�lyok �rj�k el�, hogy mit szabad, �s mit nem szabad csin�lni;

- ami m�s, mint a megszokott, az vesz�lyes;

- az oktat�sban a di�kok a struktur�lt tanul�si helyzeteket, r�szletezett feladatokat r�szes�tik el�nyben, mindig a k�rd�sekre adott helyes v�lasz �rdekli �ket,

- a tan�rnak tudnia kell a helyes v�laszokat;

- szab�lyokra �lland�an sz�ks�g van, m�g ha nem is m�k�dnek;

- az �lland� elfoglalts�g, az �lland� kem�ny munka bels� sz�ks�glet;

- a megszokott�l elt�r� gondolkod�s �s viselked�s nem elfogadott,

- az �j�t�sokkal, az �j dolgokkal szemben val� ellen�ll�s a jellemz� attit�d;

- a legf�bb motiv�ci�s t�nyez�k a biztons�g, a tisztelet, �s a valahov� val� tartoz�s �rz�se.

A gyenge bizonytalans�gker�l� kult�r�kban a bizonytalans�g az �letnek el fogadott, term�szetes velej�r�ja,

- az ismeretlen kock�zatok �s a nem egy�rtelm� helyzetek nem jelentenek probl�m�t;

- a gyerekek sz�m�ra rugalmasabbak a szab�lyok arra n�zve, hogy mit lehet �s mit nem;

- ami elt�r� a megszokott�l, az k�l�n�s, �rdekes;

- az oktat�sban a tanul�k jobban �rt�kelik a nyitott tanul�si a t�gabban megfogalmazott feladatokat, a ny�lt vit�kat,

- a tan�r mondhatja: „nem tudom", nem esik a tekint�ly�n csorba

- nem kell t�bb szab�ly, mint ami felt�tlen�l sz�ks�ges;

- a term�szetes �llapot a k�nyelem, a kem�ny munka csak sz�ks�g eset�n fontos;

- a megszokott�l elt�r� gondolkod�s �s viselked�s ir�nti tolerancia, az �j dolgok k�nnyebben t�rt�n� elfogad�sa jellemzi az ilyen t�pus� kult�r�t;

- a legfontosabb motiv�ci�s t�nyez�k a teljes�tm�ny, a tisztelet, �s a valahov� val� tartoz�s �rz�se.

Hofstede ezekre a kultur�lis dimenzi�kra matematikai �ton mutat�kat, �n. indexeket dolgozott ki, �s minden vizsg�lt orsz�gra jellemz�ek az adott index­re kisz�m�tott eredm�nyek.

Az eredm�nyek elemz�se magyar vonatkoz�sokkal

Ez a kultur�lis vil�gt�rk�p nagyon v�ltozatos k�pet mutat �s r�szletes elem­z�se �rdekes feladat, de a terjedelmi korl�tok miatt most ragadjunk csak ki n�­h�ny jellemz� tendenci�t.

A hatalmi t�vols�g index tekintet�ben p�ld�ul felt�n�, hogy a d�l-eur�pai mediterr�n orsz�gok �s a d�l-amerikai orsz�gok -pl. Braz�lia �s Kolumbia �r­t�kei is 69, illetve 67-, valamint az �zsiai �s az afrikai orsz�gok - pl. az arab orsz�gok egy�ttes �rt�ke 80, Malajzi�� 104, Indon�zi�� 78, Nyugat-Afrika, mint r�gi� egy�ttes index �rt�ke 77-, mennyivel nagyobb hatalmi t�vols�g�ak, mint az �szak-amerikai, vagy az �szak-, illetve nyugat-eur�pai r�gi�.

Hofstede elemz�se meg�llap�tja, hogy korrel�ci� mutathat� ki egy orsz�g hatalmi t�vols�g indexe �s h�rom t�nyez� k�z�tt, nevezetesen az illet� orsz�g f�ldrajzi helyzete, -�szak fel� haladva �ltal�ban cs�kken a hatalmi t�vols�g- a lakoss�g sz�ma, -nagyobb lakoss�g nagyobb hatalmi t�vols�ggal j�r egy�tt­es a gazdags�ga k�z�tt; az alacsony hatalmi t�vols�g a gazdas�gi �s t�rsadal­mi fejletts�g jele. Ez ut�bbi t�nyez�re a neves magyar kutat�, Varga K�roly is r�mutat: n�h�ny fejlett latin orsz�gt�l �s Jap�nt�l eltekintve, amelyek a gaz­das�gi fejl�d�s saj�tos �tjait jelzik, a fejlett ipari orsz�gok hatalmi t�vols�g in­dexe mind alacsony.

A hofstedei kutat�s fontos meg�llap�t�sa az is, hogy ez egy adott orsz�gon bel�l is �rv�nyes: alacsonyabb beoszt�s �s alacsonyabb iskolai v�gzetts�g ma­gasabb hatalmi t�vols�g indexszel j�r egy�tt.

Az individualizmus index t�kr�zi az ellent�tet az egy�n szabads�ga, a ma­g�n�let fontoss�ga, magas index�rt�k eset�n, illetve a csoportokhoz, a mun­kahelyhez val� tartoz�s fontoss�ga k�z�tt, alacsony index�rt�kekn�l.

Az individualizmus index�rt�kek elemz�sekor is kimutathat� a k�lcs�n�s �sszef�gg�s egy orsz�g gazdags�ga �s index�rt�ke k�z�tt. Majdnem minden gazdag orsz�g magas, �s majdnem minden szeg�ny orsz�g alacsony �rt�keket mutat, vagyis a szeg�nyebb orsz�gok a kollektivizmus fel� hajlanak. A hofstedei felm�r�s alapj�n a legindividualist�bb �rt�krend� orsz�g az Amerikai Egyes�lt �llamok, Ausztr�lia �s Nagy-Britannia, a kontinens m�sik v�g�n a legkollektivist�bb be�ll�totts�g� orsz�gok, -f�k�nt a d�l-ame­rikai, illetve az �zsiai r�gi�b�l, pl. Indon�zia (14), Venezuela (12), Equador (8) - alacsony index�rt�kekkel tal�lhat�k.

A maszkulinit�s index az egyes orsz�gok egym�shoz viszony�tott „f�rfias" �rt�krend m�rt�k�t, pl. anyagi siker, illetve teljes�tm�ny-orient�ci�, r�men�ss�g tekintet�ben, mutatja a maszkulinit�s-femininit�s dimenzi�n, amely az egyik legt�bbet vitatott hofstedei kateg�ria, �s nem csup�n a f�rfiak �s a n�k t�rsadalmi szerep�re vonatkozik.

Itt tulajdonk�ppen a f�rfiaknak tulajdon�tott kem�nys�g, r�men�ss�g, telje­s�tm�ny k�zpont�s�g �s agresszivit�s �rt�kek, illetve a n�knek tulajdon�tott szer�nys�g, gyeng�ds�g, szolidarit�s, �letmin�s�gre val� koncentr�l�s �rt�­kek adott kult�r�ban fellelhet� dominanci�j�r�l van sz�. P�ld�ul az er�sza­koss�g eleve csak a f�rfias, maszkulin t�rsadalmakban jelenik meg pozit�v �r­t�kk�nt.

Ezen a dimenzi�n fontos t�nyez� az adott kult�ra term�szethez val� viszo­nya is, a feminin, „n�ies" t�rsadalmak nagyobb gondot ford�tanak a k�rnye­zet, a term�szet v�delm�re, a maszkulin kult�r�kban ink�bb a term�szet ki­zs�km�nyol�s�nak, az ember szolg�lat�ba val� �ll�t�s�nak tendenci�ja �rv�­nyes�l. Nem v�letlen, hogy a skandin�v orsz�gok maszkulinit�s index�rt�kei a legalacsonyabbak a vizsg�lt t�bb mint 50 orsz�g k�z�l, pl. Sv�dorsz�g� 5, Norv�gi�� 8, b�r a finnek� kiss� magasabb, 26.

Egy orsz�g bizonytalans�gker�l�si index�rt�ke szint�n sokatmond� az adott t�rsadalom kultur�lis �rt�keinek szempontj�b�l. Minden embernek szembe kell n�znie azzal a t�nnyel, hogy nem tudja, mit hoz a holnap, hogy a j�v� bizonytalan, �s ezzel egy�tt kell �lnie. A bizonytalans�g �rz�se, az att�l val� f�lelem �ltal�ban stresszes �llapothoz, aggodalomhoz vezet, melynek m�rt�ke kult�r�nk�nt elt�r.

Az er�sen bizonytalas�gker�l� kult�r�kban, mint p�ld�ul a magyar vagy a n�met, ez az aggodalom vagy stressz-szint j�val magasabb, mint a gyeng�n bizonytalans�gker�l� kult�r�kban, p�ld�ul Nagy-Britanni�ban vagy az USA-ban.

Bizonytalans�gker�l�s �s menedzsment

Az er�sen ill. gyeng�n bizonytalans�gker�l� kult�r�k munkahelyi �letre va­l� hat�s�ra �rdekes p�ld�t tal�lunk Andr� Laurent egyik tanulm�ny�ban. A neves francia INSEAD Business School professzora azt a k�rd�st tette fel k�­l�nb�z� orsz�gbeli menedzsereknek, hogy egyet�rtenek-e azzal az �ll�t�ssal, mely szerint ,,A menedzser sz�m�ra fontos, hogy a beosztottak legt�bb szak­mai, ill. munk�jukkal kapcsolatban feltett k�rd�s�re azonnal pontos v�laszt tudjon adni."

Kluckhohn �s Strodtbeck kultur�lis orient�ci�i nyom�n Trompenaaars dimenzi�i

A kult�ra r�tegeinek t�rgyal�s�n�l m�r eml�tett m�sik holland interkultur�-lis probl�m�kkal foglalkoz� szakember, Fons Trompenaars 1993-ban megje­lent, ma m�r szint�n alapm�nek sz�m�t� „Riding the Waves of Culture" c�m� k�nyv�ben, - melynek �tdolgozott m�sodik kiad�sa Charles Hampden-Turner szerz�t�rssal k�z�s munka eredm�nyek�nt 1997-ben l�tott napvil�got - azok­b�l a probl�ma kateg�ri�kb�l indult ki, amelyeket Kluckhohn �s Strodtbeck antropol�gusok �ll�tottak fel. Kluckhohn �s Strodtbeck minden t�rsa­dalom tudat�ban van az el�tte �ll� probl�m�k megold�s�ra adhat� �sszes le­hets�ges v�lasznak, de k�l�nb�z� sorrendis�get r�szes�tenek el�nyben, �s en­nek alapj�n minden kult�ra domin�ns, vagy el�nyben r�szes�tett kultur�lis orient�ci�kkal rendelkezik.

Ezek az orient�ci�k a k�vetkez� hat alapvet� k�rd�sre vonatkoznak, �s mindegyik k�rd�sre h�rom v�laszt�si lehet�s�g adott:

a./ Milyen az egy�n kapcsolata m�sokkal? - kapcsolat orient�ci� (line�ris, ill. hierarchikus; kollater�lis, illetve csoport-orient�lt; individualista, �l. egy�n-orient�lt)

b./ Milyen az emberi �let id�h�z val� viszonya? - id� orient�ci� (els�sor­ban j�v�- orient�lt; els�sorban m�lt-orient�lt, a m�lt alapj�n tervezi a j�v�t; a kett� kever�ke, ill. jelen-orient�lt)

c./ Milyen az ember t�rhez val� viszonya? - t�r orient�ci� (az egy�n mag�n­ter�let�nek dominanci�ja; a nyilv�noss�g, nyilv�nos ter�let dominanci�ja; a kett� kever�ke)

d./ Milyen az emberi tev�kenys�g modalit�sa? - cselekv�s orient�ci� (cselekv�s-, ill. teljes�tm�ny-orient�lt; l�tez�s-, ill. st�tus-, kapcsolat-, �s �rzelem-orient�lt; �nm�rs�kletet mutat�, az �rzelmek �s a cselekv�s egyens�ly�ra t�­rekv�)

e./ Milyen az ember kapcsolata a term�szettel? - ember-term�szet orient�­ci� (az ember domin�ns; ember �s term�szet kapcsolata harmonikus; az em­ber a term�szett�l, a k�ls� k�r�lm�nyekt�l f�gg, fatalista)

f./ Milyen az emberi term�szet jellege? - emberi term�szet orient�ci� (alap­vet�en j� - ez lehet v�ltoztathat� / v�ltoztathatatlan ; alapvet�en rossz, - ez le­het v�ltoztathat� / v�ltoztathatatlan; a kett� kever�ke, - ennek megfelel�en egy kult�ra az emberi term�szetet illet�en optimista, vagy pesszimista, vagy a ket­t� kever�ke.)

R�viden �sszefoglalva, Kluckhohn �s Strodtbeck szerint az emberis�g �lta­l�nos probl�m�i az embert�rsakhoz, az id�h�z, a t�rhez, a cselekv�shez �s a term�szethez val� viszony�b�l fakadnak. Minden kult�r�ra jellemz� a prob­l�m�kra adott v�lasztott megold�sok elrendez�se, jellege.

Ebb�l kiindulva Trompenprs h�t kultur�lis dimenzi�t �ll�tott fel, szint�n a t�rsadalmak m�s emberekhez, az id�h�z �s a term�szethez val� viszony�nak k�l�nb�z� megold�sai alapj�n.

Ezek a k�vetkez�k:

a./ univerzalizmus, illetve partikularizmus, vagyis a szab�lyok uralma, illet­ve az emberi kapcsolatok, egyedi k�r�lm�nyek el�nyben r�szes�t�se;

b./ individualizmus, illetve kollektivizmus, vagy kommunitari�nizmus; (nagyj�b�l megegyezik a hofstedei individualizmus, ill. kollektivizmus di­menzi� �rtelmez�s�vel)

c./ neutr�lis, semleges, illetve affekt�v, emocion�lis kult�r�k, aszerint, hogy van-e helye a hivatalos, pl. az �zleti kapcsolatokban az �rzelmeknek, vagy ezek a kapcsolatok teljesen �rzelem-mentesek;

d./ specifikus, illetve diff�z kult�r�k, vagyis az egy�n t�rsadalmi tev�keny­s�g�t elv�lasztja saj�t egy�ni, �rzelmi �let�t�l, illetve minden tev�kenys�g�t teljes emberk�nt, egy�ni �rzelmeivel egy�tt v�gzi;

e./ az egy�n st�tus�nak alapja szempontj�b�l teljes�tm�ny, illetve egy�b k�­r�lm�nyek �ltal orient�lt kult�r�k (achievement-orientation, ascription-orientation);

f./ az id�h�z val� viszonyul�s szempontj�b�l szekvenci�lis, az esem�nyek rendben egym�st k�vetik, mindennek megvan a helye �s ideje, illetve szinkronikus id�-orient�lt kult�r�k, ahol t�bb dolog, esem�ny t�rt�nik egyidej�leg;

g./ a k�rnyezethez, a term�szethez val� viszonyul�s szempontj�b�l bels� ir�ny�t�s� (inner-directed), az ember domin�ns, uralja a term�szetet, �s k�ls� ir�ny�t�s� (outer-directed) kult�r�k, melyekn�l az ember a term�szet r�sze �s k�veti a term�szet t�rv�nyeit.

a./ Univerzalizmus - a szab�lyok uralm�t jelenti, meghat�rozhat�, hogy mi a j�, mi a rossz, �s ez mindig �s minden esetre �rv�nyes.

Ellent�te a partikularizmus - ahol nagyobb figyelmet kapnak a kapcsola­tok, a bar�ts�g k�telezetts�gei, az egyedi k�r�lm�nyek figyelembev�tele.

c./ Neutr�lis �zleti kapcsolatokban nincs helye az �rzelmeknek, amelyek csak zavart okoznak. �szak-Amerik�ban, �s �szaknyugat-Eur�p�ban az �zle­ti kapcsolatok c�lir�nyosak �s a hat�konys�got szolg�lj�k.

Ha d�lebbre megy�nk, �s m�g sz�mos kult�r�ban a vil�gon az �zlet embe­ri, �rzelmi oldala egyre fontosabb� v�lik. Az �rzelmek kimutat�sa az �zleti t�rgyal�s sor�n term�szetes az emocion�lis, affekt�v (�zleti) kult�r�kban

d./ A specifikus �zleti kult�r�kban a szerz�d�sben specifikusan lefektetett felt�telek jellemzik az �zleti kapcsolatot, szem�lyes kapcsolatra nincs sz�k­s�g.

A diff�z �zleti kult�r�k tagjai teljes szem�lyis�g�kkel vesznek r�szt az �z­leti kapcsolatokban. Sz�mos orsz�gban a szem�lyis�g megismer�se egyene­sen el�felt�tele az �zletk�t�snek.

e./ M�g vannak t�rsadalmak, amelyekben az egy�n st�tus�nak alapja a teljes�tm�ny, m�s t�rsadalmak k�l�nb�z� egy�b t�nyez�k, k�r�lm�nyek alapj�n �t�lik meg azt, pl. kor, t�rsadalmi oszt�ly, nem stb. Egy teljes�tm�ny-orient�lt - kult�r�ban az els� k�rd�s az, hogy mit tanult, mit v�gzett valaki. Egy k�r�lmenyek-orient�lt kult�r�ban az els� k�rd�s val�sz�n�leg az, hogy hol, melyik  int�zm�nyben v�gezte az illet� tanulm�nyait.

f./ K�l�nb�z� t�rsadalmak elt�r� id�koncepci�kkal m�k�dnek. Vannak olyan kult�r�k, amelyek a m�ltat, a m�ltbeli teljes�tm�nyt fontosabbnak tartj�k, mint a jelen t�rt�n�seit, �s vannak olyanok, amelyek a j�v�re koncentr�lnak.

Az id�h�z val� viszonyul�s szempontj�b�l megk�l�nb�ztet�nk szekvenci�lis id�kult�r�kat, ahol az esem�nyek egyenes vonalon k�vetik egym�st, az id�pontok, hat�rid�k betart�sa fontos, illetve szinkronikus id�-orient�lt kult�r�kat, ahol az id� ink�bb k�rvonalon mozog, jelen �s m�lt egy�tt a j�v� lehe­t�s�geivel.

g./ A k�rnyezethez, a term�szethez val� viszonyul�s szempontj�b�l besz�l­het�nk bels� ir�ny�t�s� kult�r�kr�l, melyekn�l az ember domin�ns, uralja a term�szetet, �s k�ls� ir�ny�t�s� kult�r�kr�l, melyek eset�ben az ember a ter­m�szet r�sze �s k�veti a term�szet t�rv�nyeit.

Hall kultur�lis koncepci�i

a./ Mi a kontex­tus?

„A kontextus az inform�ci�, amely egy esem�nyhez, t�rt�n�shez kapcsol�­dik; az esem�ny jelent�s�hez elv�laszthatatlanul hozz�tartozik"

Egym�st�l elt�r� kult�r�k elt�r� kontextus-rendszerrel m�k�dnek. F�k�nt ezt a jelens�get vizsg�lta a kiv�l� amerikai antropol�gus, Edward Hall, k�­l�nbs�get t�ve magas-kontextus�, vagy kontextus-gazdag (high-context), il­letve alacsony-kontextus�, vagy kontextus-szeg�ny (low-context) kult�r�k k�z�tt.

A magas-kontextus� kult�r�kban az emberek j�l inform�ltak, kiterjedt in­form�ci�s h�l�zattal rendelkeznek, minim�lis h�tt�rinform�ci�ra van csak sz�ks�g�k. A magas-kontextus� kommunik�ci� olyan, amelyben az inform�­ci� nagy r�sze internaliz�lt a kommunik�ci� r�sztvev�iben, nagyon kev�s k�­dolt �zenetre van sz�ks�g.

Az alacsony-kontextus� kult�r�k tagjai nem j�l inform�ltak saj�t sz�k szak­ter�let�k�n k�v�l. Gondolkod�sm�djukra a tagolt szakaszokra val� beoszt�s jellemz�, �s sok h�tt�rinform�ci�ra van sz�ks�g�k, miel�tt b�rmilyen d�nt�st hoznak. Az alacsony-kontextus� kommunik�ci� olyan, amelyben az inform�­ci�k z�me a k�dolt �zenetben van.

N�h�ny tipikusan elt�r� von�s a magas-, illetve alacsony-kontextus� kult�­r�k k�z�tt:

Magas-kontextus: m�ly, hosszan tart� emberi kapcsolatok, nagyfok� munkahelyi lojalit�s a fel �ll�tott hivatali hierarchi�n bel�l, gyors �s gazdas�gos kommunik�ci�, a k�ls� k�rnyezet, a helyzet, a nem verb�lis viselked�s fontoss�ga, ink�bb sz�beli, mint �r�sbeli meg�llapod�sok, a "bels�" emberek (insiders) �s a k�­v�l�ll�k (outsiders) �les megk�l�nb�ztet�se.

Alacsony-kontextus: t�bb, de fel�letesebb emberi kapcsolatok, a tekint�ly a hat�kony �gymeneten alapul, a k�ls� k�rnyezet, a nem-verb�lis jelek kev�sb� fontosak, ink�bb �r�sbeli, mint sz�beli meg�llapod�sok, nyitottabb az idegenek fel�.

A magas-kontextus� kult�r�k k�z� tartozik t�bbek k�z�tt Jap�n, K�na, Ko­rea, �ltal�ban az �zsiai orsz�gok, a d�l-eur�pai �s a k�zel-keleti orsz�gok.

Alacsony-kontextus� kult�r�k: pl. az USA, Nagy-Britannia, a skandin�v or­sz�gok, Sv�jc, N�metorsz�g.

b./ Hall a kult�r�k id�rendszerei szempontj�b�l megk�l�nb�ztet monokronikus, �s polikronikus id�rendszer� kult�r�kat. „Sokf�le id�rendszer l�tezik a vil�gon, de kett� nagyon fontos a nemzetk�zi �zleti �let szempontj�b�l. Monokronikus �s polikronikus id�nek nevezz�k �ket."...„A k�t rendszer, mint az olaj �s a v�z, nem keveredik egym�ssal."

A monokronikus id�kult�r�k tagjai egyszerre egy dologra koncentr�lj�k fi­gyelm�ket, az esem�nyek line�risan k�vetik egym�st, k�l�n szakaszokra be­osztva, fontos a hat�rid�k pontos betart�sa. Mivel a monokronikus ember egyszerre egy dologra �sszpontos�tja figyelm�t, az ilyen id�kult�r�j� ember nem szereti, ha f�lbeszak�tj�k aktu�lis tev�kenys�g�t. A polikronikus embe­rek viszont egyszerre t�bb dologra figyelnek, t�bbsz�r f�lbeszak�thatj�k azt, amit �ppen csin�lnak; pl. t�rgyal�s k�zben megsz�lal a telefon �s a polikroni­kus �zletember n�h�ny percre f�lbeszak�tja a t�rgyal�st. Ez nagyon irrit�l� le­het egy monokronikus t�rgyal�partner sz�m�ra. A polikronikus id�kult�r�k tagjai sz�m�ra az emberi kapcsolatok fontosabbak, mint a hat�rid�k betart�­sa.

N�h�ny tipikusan elt�r� von�s a k�t id�rendszer k�z�tt: