6. t�tel:

Nemek nyelvi dialektusai (Deborah Tannen)

„F�rfi �s n� besz�lget�se = k�l�nb�z� kult�r�k kommunik�ci�ja” (Tannen)

Alapvet� k�l�nbs�g Tannen �s m�s feminist�k k�z�tt, hogy szerint�k a k�t nem kommunik�ci�j�ban a f�rfi domin�l. Tannen ezzel szemben a k�t dialektus egyenrang�s�g�t hirdeti.

N�k: Els�sorban a kapcsolatorient�lts�g hat�rozza meg kommunik�ci�jukat. M�g a f�rfiakat legink�bb a st�tus k�rd�se mozgatja. =f�ggetlens�g�k meg�rz�se, poz�ci� meg�rz�se/tart�sa. Term�szetesen nem ilyen egyszer� a k�plet, mert vannak f�rfiak, akik nyitottak a meghitts�gre, illetve sz�mos n�t �rdekel a hatalom (is).

Nyilv�nos →← priv�t besz�d

A n�k t�bbet besz�lgetnek priv�t m�don; „az�rt szeret bele a f�rfiba, mert egy hatalmas f�let l�t benne.” (Szint�n a szerz� kiv�l� megl�t�sa) A f�rfiak pedig a hatalom�rt kommunik�lnak, melynek els�dleges sz�ntere a nyilv�noss�g. Ilyen m�don v�lik fegyverr� a kez�kben a besz�d (figyelemfelkelt�s, inform�ci�k�zl�s… mindenf�le retorikai fog�s).

T�rt�netmes�l�s

Elk�pzel�se szerint a f�rfiak t�bbet mes�lnek, sztoriznak, mint a n�k. T�bbsz�r mes�lnek vicceket is, mely tev�kenys�gek mind a st�tus meg�rz�s�t c�lozz�k. Persze nem maradhatnak el a komoly kalandok tov�bbad�sa sem, melyben a f�rfi kem�ny k�zdelem �r�n tudott talpon maradni. Ehhez k�pest a n�k m�sokr�l besz�lnek legink�bb, melynek l�nyege, hogy kifejez�sre juttass�k a k�z�ss�g ir�nti �rz�kenys�g�ket.

Odafigyel�s

A n�r�l besz�l legink�bb: szemkontaktus + „igen, aha...ja…t�nyleg?…” Mind a figyelem jelenl�t�t hivatott �rz�keltetni. Mindemellett: MEGK�L�NB�ZTET� �TFED�S: pl. befejezi a m�sik mondat�t, miel�tt az tenn� meg vagy ak�r el�bb kezdi el, mint az befejezn� a saj�tj�t. Ennek c�lja nem az ir�ny�t�s �tv�tele. Na, a f�rfiak ezt szokt�k f�lre�rteni!

K�rd�sek

= a tudatlans�g beismer�s�vel. Ugye ezt a f�rfi nem teheti meg. Mert megnyirb�ln� az �n�ll�s�g k�p�t. A n�k legink�bb az�rt alkalmazz�k ezt az elj�r�st, hogy t�pl�lj�k a t�zet (m�r a kettej�k k�zti kommunik�ci�t, kapcsolatot, viszonyt……)

NOS: ha mindez igaz, amit a n� �sszehord, a nemi nyelv elvileg tan�that� lehet. Nyilv�n Tannen sem t�nyk�nt k�zli mindezt, mindenesetre �rdemes elt�prengeni rajta, mint elm�let. Azt hiszem, ennyi.

Sz�vegelemz�s mint kvalitat�v m�dszer:

N�h�ny sz� a kvalitat�v m�dszerek l�nyeg�r�l (ugye mondanom sem kell, hogy Jank� tan�rn� szavait k�lcs�n�zve)

Els�sorban a motiv�ci�k �rdeklik, �s tendenci�kat kutat. Egy�rtelm� teh�t, hogy a mennyis�givel (kvantitat�v) szemben itt nem lehet t�megeket vizsg�lni idi�ta �s felsz�nes k�rd�sekkel, mivel j�val t�bb id�t vesz ig�nybe egy-egy komoly v�lasz megad�sa, kigondol�sa….

Sz�vegelemz�s

Legt�bbsz�r egy adott sajt�term�k m�lyrehat� elemz�se:

Alapvet� szempontok: kinek sz�nj�k, milyen jelleg�, milyen a c�me (mi�rt olyan), h�nyan forgatj�k, mikor jelenik meg, mi�ta l�tezik, ki a tulajdonos, kiad�, hol nyomj�k (nyomda), milyen jelleg� terjeszt�si m�dszert alkalmaznak, illetve mennyibe ker�l???

 – Formai szempontok: k�ls�: mennyire exkluz�v (a megjelen�se), mekkora a terjedelme, milyen a k�p-sz�veg ar�ny, milyen mennyis�gben tark�tj�k kiv�l� hirdet�sek, milyen fajta pap�rra nyomj�k sz�nes, matt…)

bels�: els�sorban a t�m�kra �rtend�, mennyire �rdekesek, a t�j�koztat�s mik�ntje: aktu�lis vagy �ltal�nos, �s a legfontosabb: van-e politikai felhangja??

Milyen szerepet t�lt be az org�numok k�z�tt: informat�v vagy sz�rakoztat�

H�zass�gi �s csal�di konzult�ci�:

LELK�SZI TAN�CSAD�S

Koml�si annak idej�n �rt�kelte ezt a dolgozatot (, s�t). Szerintem, pont idev�g. Nem hiszem, hogy nagy probl�ma, hogy kifejezetten egyh�zi oldalr�l van megvil�g�tva az eg�sz, ennek csak �r�l a bizotts�g (gondolom). Ha m�gse: nem nagy dolog �tkonvert�lni vil�gira. Rem�lem, nem t�l nagy g�z, hogy nem �rtam le m�g egyszer az egyh�zi attrib�tumok n�lk�l. (G)

A dolgozat c�lja, hogy r�viden ismertesse az egyh�zi szem�ly tan�csad�si m�dszereit, �s v�laszt adjon arra a k�rd�sre, hogy az ilyen jelleg� seg�ts�gny�jt�s mi�rt jelenthet t�bbet a r�szorul�nak. A dolgozat anyag�nak feldolgoz�s�ban B�csai G�bor reform�tus lelkip�sztor ny�jtott rendk�v�li seg�ts�get. A reform�tus egyh�z a lelki seg�ts�gre szorul�k egy�ni t�mogat�s�ra k�t bevett m�dszerrel �l, amelyek a tant�rgy tematik�j�ba beletartozhatnak: a jegyes oktat�s �s a k�rh�zi misszi�. Szint�n a tant�rgy megk�t�sei alapj�n a tan�csad�s, illetve a konzult�ci� fogalmak felt�telezik, hogy a diskurzus egy meglehet�sen lesz�k�tett l�tsz�m� t�rsas�ghoz sz�ljon. Az Istentisztelet tulajdonk�ppen seg�ts�gny�jt�snak is tekinthet�, azonban nem felel meg a tant�rgyi kateg�ri�knak. A k�vetkez�ekben k�l�n lesz sz� a k�t m�dszerr�l.

Jegyes oktat�s

Szerencs�s lenne mindenekel�tt tiszt�zni a fogalom jelent�s�t. A folyamat l�nyege, hogy a h�zasuland� p�r, esk�v�je el�tt n�h�ny alkalommal besz�lget lelk�sz�vel a hitvesi kapcsolat mibenl�t�r�l. Term�szetesen nem minden p�r vesz r�szt effajta konzult�ci�ban. Vannak olyanok is, akik kell� tud�ssal �s �nbizalommal rendelkeznek az esk�v� el�tt, �s mindenf�le „felk�sz�t�s” n�lk�l k�v�nnak az olt�r el� vonulni. Term�szetesen a „b�trabb” jegyeseknek is kell tal�lkoznia a lelk�sszel, m�r csak az�rt is, mert nem �rt tiszt�zni az esk�v� technikai r�szleteit. El�fordulhat olyan k�relem, hogy a p�r egy r�zsaszirmokb�l kialak�tott sz�vform�ban �llva mondhassa ki az Igent. Mindezeken k�v�l tiszt�zni kell, hogy szeretn�k-e, hogy a sz�l�k vezess�k be �ket. Teh�t sz�mos felmer�l� k�rd�st �rdemes megbesz�lni az esk�v� el�tt, amelyek term�szetesen nem tartoznak bele a dolgozat t�m�j�t k�pez� lelki seg�ts�gny�jt�s k�r�be. (az�rt j�, hogy le�rtam)

Az els� felmer�l� „probl�ma”, hogy a p�r mindk�t tagja reform�tus-e, vagy csup�n az egyik. A probl�ma sz� haszn�lata az�rt nem szerencs�s, mivel semmif�le gondot nem jelent, ha az egyik tag nem reform�tus, csup�n mindenk�ppen tiszt�zni �rdemes a szertart�s el�tt. Egyfajta sz�r�vizsg�lat is elker�lhetetlen, vagyis, hogy biztosan ahhoz az egyh�zker�lethez tartoznak, amelyiknek templom�ban jelentkeztek, stb. Szinte mindennapos hozz��ll�s a h�zasuland�k oldal�r�l, hogy �k m�r mindent tudnak, illetve l�tezhet egyfajta f�lelem, amelyet a lelk�sz majdani k�rd�sei v�lthatnak ki. A jegyesek nagy r�sze (nem kiz�r�lag ennek a jelens�gnek betudhat�an) ritk�n �r r� egy id�ben ak�r egy �r�ra is, �gy az els� l�p�s az id�pont egyeztet�se. A lelk�sz kapacit�s�t�l, illetve a fiatalok hozz��ll�s�t�l f�gg�en egyeznek meg egy bizonyos �rasz�mban. Vannak lelk�szek, akik egy f�l�ves el�k�sz�t�ssel szolg�lnak a h�zass�got megel�z�en, �m leggyakoribb felk�sz�t�s azonban nem �ll t�bb�l n�gy-�t alkalomn�l.

A jegyes oktat�s term�szetesen p�ros�val zajlik, mivel k�t ember szeretn� valamivel m�g szorosabb� tenni a k�zt�k l�v� k�tel�ket, �gy �rtelmetlen lenne k�l�n-k�l�n besz�lgetni vel�k. Az els� felmer�l� k�rd�s, amely megv�laszol�sa, boncolgat�sa a tulajdonk�ppeni jegyes oktat�s l�nyege: mi�rt akarj�k a h�zass�got. Szomor�, de el�fordulhat, hogy a fiatalok nem �nsz�ntukb�l h�zasodnak, hanem valaki(k)nek a r�besz�l�se, illetve utas�t�sa d�nt�tt ez �gyben. Az ehhez hasonl� probl�m�k azonban egyre ritk�bbak, ink�bb a kor�bbiakban fordultak el�. K�r�lbel�l negyven-�tven �ve m�g tiltott�k a keresztelked�st, a konfirm�ci�k sz�m�t megtizedelt�k. Ebben az id�szakban el�fordult olyan eset is, amikor a nagymama elvitte s�t�lni unok�j�t �s sebt�ben ment be a templomba, megkereszteltetni a gyermeket. Ekkor nem ny�lt lehet�s�g az ilyen jelleg� tan�csad�sra, mivel egyfajta f�lelem uralkodott az emberekben. Az�ta m�r megv�ltoztak a felt�telek �s semmif�le tilt�s nem �ll a h�zasulni v�gy�k �tj�ba.

Fontos megk�rdezni a h�zasuland�kat afel�l, hogy mit v�rnak egym�st�l, a h�zass�gt�l, a gyermek�ld�st�l. A le�r�sb�l kider�l, hogy a jegyes oktat�s tekintet�ben nem a klasszikus �rtelemben vett tan�csad�s zajlik, mint mikor felkeress�k a tan�csad�t, elmondjuk probl�m�inkat, majd valamilyen megold�si lehet�s�get v�runk a seg�t�t�l. A jegyes oktat�s eset�ben a lelk�sz egyfajta moder�tor szerep�t t�lti be, aki hosszabb-r�videbb k�rd�sekkel pr�b�lja r�vezetni a fiatalokat a h�zass�ggal kapcsolatos l�nyegi r�szletek tiszt�z�s�ra, illetve ezek k�s�bbi figyelembev�tel�re. Ez a k�rdez� m�dszer t�k�letesen alkalmas arra, hogy a lelk�sz, mint k�v�l�ll� „kitapintsa” a n�zetelt�r�seket, amelyeket a fiatalok tal�n �szre sem vettek volna. Ezek kik�sz�b�l�se, illetve miel�bbi tiszt�z�sa rendk�v�l l�nyeges egy ilyen, �letre sz�l� k�tel�k megtart�sa �rdek�ben. A lelk�sz teh�t ez esetben kit�ntetett helyzetben van, mivel �, mint megfigyel� j�val nagyobb m�rt�k� r�l�t�ssal rendelkezik a p�r gondjaira, mint �k maguk. Ehhez a feladathoz term�szetesen sz�ks�g van a lelkip�sztor empatikus k�pess�g�re, amelynek valamennyi, erre a p�ly�ra k�sz�l� n�vend�kben meg kell lennie.

A h�zass�g egyfajta k�telez�s, azonban nem tekinthet� szents�gnek, mivel a reform�tus egyh�z (a katolikushoz k�pest) csup�n kett�vel rendelkezik: a kereszts�g �s az �rvacsora szents�ge. Mindezek mellett m�gis a templomban k�ttetik meg a h�zass�g az �l� Isten el�tt. �rdemes megk�rdezni, hogy mi�rt van sz�ks�g�k a templomra, illetve ezzel egy�tt Isten �ld�s�ra. Ezeket a k�rd�seket egy lelk�sznek mindenk�ppen fel kell tennie ahhoz, hogy megfelel� k�pet kapjon a h�zass�gra k�sz�l� fiatalok elk�pzel�seir�l a templomi �ld�st illet�en. Az ezekre kapott v�laszokb�l kider�l sz�m�ra, hogy milyen szerepet j�tszik �let�kben a vall�s �s saj�t hit�k, amellyel j�val er�sebb� tehetik a k�zt�k l�v� k�tel�ket. Nyilv�n el�fordul olyan eset is, amikor semmilyen tan�ccsal nem kell �lnie a lelkip�sztornak, azonban ez a ritk�bb. Probl�m�t jelent a mai anyagias vil�g, a versenyszellem, a rohan�s, mivel az ezeknek megfelelni igyekv� emberek p�nzre cser�lhetik hit�ket, amelyet k�s�bb j�val nehezebben szerezhetnek vissza. Az �lland� megfelel�sre val� t�rekv�s �rz�ketlenn� teszi az embereket egym�s probl�m�ira. A jegyes oktat�s term�szetesen nem arra h�vatott, hogy a fiatalokat megv�ltoztassa, sokkal ink�bb (a lelk�sz �ltal t�vesnek v�lt) elk�pzel�seik hajl�t�s�ra. Ezen k�v�l a lelkip�sztor egyfajta l�mp�sk�nt is funkcion�l, aki k�rd�sei �s a besz�lget�s el�rehaladt�val r�vil�g�t a l�nyeges momentumokra a h�zass�g tekintet�ben. Ez a fajta tan�csad�s rendk�v�l sokat seg�thet a h�zass�gra k�sz�l�knek, mivel nincs olyan felk�sz�lt p�r, akinek ne lenne sz�ks�ge n�mi „helyreigaz�t�sra”.

K�rh�zi misszi� ( a dolgozathoz tartozik, gondoltam, nem baj, ha itthagyom)

A k�rh�zi misszi� tekintet�ben jelent�s lemarad�ssal k�szk�dik a Magyar Reform�tus Egyh�z a nyugati orsz�gokhoz k�pest. Ezekben az orsz�gokban a k�rh�zi seg�ts�gny�jt�snak m�r tizen�t-h�sz �ve komoly teol�gi�ja van. Az egyetemeken bizonyos sz�m� elv�gzett szemeszter ut�n a teol�gushallgat�k szakosodhatnak, �s a v�laszthat� lehet�s�gek k�z�tt szerepel a k�rh�zi misszi�s lelk�sz is. Ezzel szemben n�lunk az ilyenfajta tev�kenys�gi k�rt a reform�tus lelk�szek legink�bb csup�n kieg�sz�t� feladatk�nt v�gzik. A magyar egyetemek teol�giai karain nem is kapnak k�pz�st ezzel kapcsolatban a teol�gi�t hallgat�k, csup�n t�rstudom�nyok kurzusait v�gezhetik, �m ink�bb kieg�sz�t� jelleg�ek. B�csai G�bor h�sz-huszon�t �ven kereszt�l volt gy�lekezeti lelk�sz, amely feladatk�rnek k�r�lbel�l �t-t�z sz�zal�k�t teszi ki a k�rh�zi l�togat�s. Ilyen esetek is csup�n akkor fordulnak el�, ha a gy�lekezet egy tagja s�lyosan megbetegedik, �s rokonai sz�lnak lelk�sz�nek, hogy l�togassa meg. B�csai G�bor k�lt�z�si okok miatt k�nytelen volt �j gy�lekezetet keresni, �m ez nem egyik napr�l a m�sikra zajlik, �gy a rendelkez�s�re �ll� szabadid�t hasznosan igyekezett elt�lteni. A feladat kezdet�n csup�n azzal a tapasztalattal rendelkezett, melyet gy�lekezeti lelk�szk�nt szerzett, illetve saj�t empatikus k�pess�geire hagyatkozott. Mivel k�zeleg az id�, hogy �jra gy�lekezetet kapjon, lemondhatna misszi�s feladat�r�l, azonban tov�bb szeretn� v�gezni, term�szetesen cs�kkentett intenzit�ssal. Ennek �rdek�ben ment�lhigi�n�s tov�bbk�pz�sre jelentkezett, mivel ilyen ir�ny� oktat�sban nem r�szes�lt egyetemi �vei alatt.

Szinte k�ts�gbeejt�, hogy Budapesten mind�ssze h�rman v�geznek k�rh�zi misszi�s szolg�latot. Figyelembe v�ve, hogy a f�v�rosban minden ker�letnek van k�rh�za, val�ban megterhel� feladat h�rul a lelkip�sztorokra. Egy �tlagos napon n�gy helyre tudnak eljutni, holott egy nap egyetlen k�rh�zat is elegend� lenne l�togatni. Minden misszi�s lelk�sz n�gy meghat�rozott k�rh�zat l�togat, �s ezek mellett vannak m�g egy�ni felk�r�sek is. El�fordulhat az is, hogy a beteg megk�ri a misszi�s lelk�szt, hogy sz�ljon az � saj�t gy�lekezeti lelk�sz�nek, hogy l�togassa meg, mely �rthet�, hiszen nem mindenki tud megny�lni egy olyan ember el�tt, akit m�g nem l�tott.

A betegek l�togat�sa a legt�bb esetben ugyan�gy zajlik. A lelk�sz bekopog a k�rterembe �s megk�rdezi, hogy van-e a jelenl�v�k k�z�tt reform�tus, illetve ig�nyli-e b�rki a szolg�latait. A betegek minden esetben egyenk�nt besz�lhetnek a p�sztorral, mivel egyik eset sem hasonl�that� a m�sikhoz. A legt�bb ilyen besz�lget�s azzal kezd�dik, hogy a lelk�sz megk�rdezi, milyen szervi probl�m�val ker�lt a k�rh�zba, majd ezek ut�n alakulhat ki a l�nyegi konzult�ci�. A legt�bb k�rd�s az illet� �s az Isten kapcsolat�ra ir�nyul: melyik ker�letben lakik, j�r-e egy�ltal�n templomba, milyen a csal�di h�ttere. Valamennyi gondozott id�vel �tveszi a besz�lget�s prof�n oldal�nak ir�ny�t�s�t, �s elsorolja panaszait a lelk�sznek. Ezt a sz�mtalan probl�m�t a lelk�sz Isten ig�j�nek sz�r�j�n kereszt�l v�llalja mag�ra. Ahogy ebben az esetben, �gy a misszi�s tev�kenys�g eg�sz�ben rendk�v�l l�nyeges a lelkip�sztor k�zvet�t� szerepe, aki Isten szolg�jak�nt (Minister verbi Dei) k�pes seg�teni a lelki �s testi probl�m�kkal k�szk�d�k�n. A besz�lget�st k�vet�en legt�bb esetben r�vid igehirdet�st is tart a lelk�sz. Ha valaki ig�nyli, pap�rra �rt ig�ket is tud adni a bent fekv�knek. Van olyan beteg, aki �rvacsor�t is k�r (amellyel csak tudat�n�l l�v� betegnek szolg�lhatnak), ez a szertart�s azonban l�nyegesen elt�r a templomban tartott cerem�ni�t�l. A v�zoltakb�l kider�l, hogy a k�rh�zi misszi� j�val t�bb liturgikus elemet tartalmaz, mint a jegyes oktat�s, mely tulajdonk�ppen egy olyan jelens�ggel (esk�v�) kapcsolatos, melyet egyesek az egyh�z kiker�l�s�vel tesznek meg.

A betegekn�l elt�lt�tt id� nem hat�rozhat� meg, mivel minden eset m�s �s m�s. A lelk�sznek term�szetesen sz�molni kell olyanokkal is, akik m�ly ellenszenvet t�pl�lnak (reform�tus) egyh�z ir�nt. A besz�lget�s minim�lis hat�ra tal�n m�gis meghat�rozhat�, mivel B�csai G�bor elmond�sa alapj�n nem volt m�g olyan beteg, akin�l t�z percn�l kevesebbet t�lt�tt volna, azonban olyan is el�fordult, hogy t�bb mint k�t �r�t t�lt�tt valakin�l. Mindez csup�n a gondozott ig�nyeit�l �s hozz��ll�s�t�l f�gg. Az�rt is rendk�v�l fontos lenne, hogy a teol�gusok megfelel� k�pz�sben r�szes�ljenek egyetemi �veik alatt, mert a k�rh�zi l�togat�s nagyon sokat tud seg�teni egy-egy let�rt emberen. B�csai G�bor szavaival �lve ilyenkor „�letek ny�lnak meg”, amelyeket megfelel�en kell kezelnie a lelk�sznek.

Az emberek legt�bbje �t�rt�keli az �let�t, amint el�sz�r k�rh�zba ker�l valamilyen komolyabb probl�m�val. Ezek az emberek elgondolkoznak addigi �letvitel�k�n, esetenk�nt �t�rt�kelik azt, �s helyett�k m�r m�svalaki j�n ki a k�rh�zb�l. Ezt az „�tv�ltoz�si” folyamatot pedig valakinek figyelemmel kell k�s�rnie, mert olykor nagyon megterhel� lehet a hirtelen �letm�dv�lt�s. Nem lehet pontosan tudni, mennyit seg�thet egy ilyen emberen egy-egy lelk�sz, ak�r pap, az viszont biztosan meg�llap�that�, hogy seg�t. Aki a k�rh�zba ker�l�s el�tt is rendelkezett valamilyen hittel, annak bizonyos, hogy sokat seg�t, illetve a h�v� ember egyfajta el�nnyel rendelkezik a t�bbiekhez k�pest. Mindenesetre hatalmas bent fesz�l� er�ket k�pes felszabad�tani egy lelkip�sztor. A beteg eg�szen megk�nnyebb�l egy-egy l�togat�s ut�n. Mindenk�ppen b�v�teni kellene ezt a lelk�szi r�teget, mert h�rmuknak rendk�v�l megterhel� ez a feladat.