I/ 2. Az egy�ni konzult�ci� elm�lete �s gyakorlata a k�l�nf�le ir�nyzatok szerint:

I. PSZICHOANALITIKUS MEGK�ZEL�T�S:

A konzult�ci� interperszon�lis kapcsolatokat foglal mag�ban. Gyakran egy�ni szinten folyik, ahol bizalmas l�gk�r alakul ki, mely lehet�v� teszi a kommunik�ci�t, felt�r�st, v�ltoz�st �s a fejl�d�st. A kliens azonnali visszajelz�st kap a konzult�nst�l. Az al�bbi n�gy t�nyez� hat�rozza meg a konzult�ci� kimenetel�t: konzult�ns, kliens, keret, elm�leti ir�nyzat. Az ilyen szakemberekre k�l�n�sen jellemz� �nmaguk �s m�sok j� meg�rt�se, a konzult�ci�s elm�let fontoss�g�nak tudata, �s szil�rd k�pzetts�gi h�tt�r.

A legt�bb konzult�ci�s megk�zel�t�si m�d ezekbe a kateg�ri�kba sorolhat�:

• Pszichoanalitikus
• Kognit�v
• Affekt�v
• Behaviorista

1. A klasszikus pszichoanalitikus elm�let:

Freud:

Mag�npraxisa volt, hiszt�ri�s betegeket gy�gy�t hipn�zissal (Jean Charcot mellett tanulja). Hatott r� Joseph Breuer katartikus m�dszere (f�jdalmas eml�kek �jra felid�z�se). Meggy�zte betegeit, hogy homlokuk meg�rint�sekor k�pesek lesznek r�g elfeledett esem�nyek �jra�l�s�re. A szabad asszoci�ci�t betegei tudattalanj�nak felt�r�s�ra haszn�lta, �s a felt�rt anyag k�pezte az �rtelmez�s t�rgy�t. Ez lett a pszichoanal�zis. Nagy jelent�s�get tulajdon�tott a szexualit�snak �s agresszi�nak. 1908.-ban l�trehozta a B�csi Pszichoanalitikai T�rsas�got. Legfontosabb m�vei: �lomfejt�s (1900/55), a Bevezet�s a pszichoanal�zisbe (’23/’33) �s Az �svalami �s az �n (’23/’47)

Az emberi term�szetr�l vallott n�zet:

Hipot�zisei t�bbs�g�t nem tudt�k tudom�nyosan bizony�tani. Hitt a szem�lyis�gen bel�li energiamozg�sban. Az emberi term�szet tudatos r�sze a jelen esem�nyeire van hangolva, a tudattalan a szem�lyis�g legkev�sb� ismert r�sze, ezek k�zt helyezkedik el a tudatel�ttes, mindkett� jellegzetess�geit mag�n viseli. Az id (�szt�n�n) �s a szuperego (felettes�n) a tudattalanba van z�rva, az ego tudatosan m�k�dik. Az id-et az �r�melv hajtja, �r�kl�tt tulajdons�gok hat�rozz�k meg, sz�let�st�l jelen van, amor�lis, impulz�v �s irracion�lis.  Hajt�er�k�n, �szt�n�k�n �s k�pzeteken (�lom, fant�zia, hallucin�ci�) kereszt�l m�k�dik, ez a prim�r folyamat. Az id alapvet� �letereje az �rosz (�letfenntart� �szt�n, pszichikus ereje a libido) �s hal�l�szt�ne a thanatosz (agressz�v cselekedet, vesz�lyes magatart�s). Az ego m�rs�kli az id �s a szuperego k�v�ns�gait �s v�gyait, a realit�selv alapj�n m�k�dik, a szekunder folyamatot v�gzi (racion�lis gondolkod�s). A szuperego az elme erk�lcsi �ga, mely az sz�l�k �ltal elv�rt ide�lis viselked�st k�veti, a mor�lelv alapj�n m�k�dik. Ha a szem�ly nem cselekszik t�k�letesen, lelkiismerettel b�ntet. Merev mor�lis mint�ba k�nyszer�ti az embert.

Pszichoszexu�lis fejl�d�si szakaszok:

1. or�lis szakasz (0-1 �v): szop�s, harap�s a f� �r�mforr�s

2. an�lis szakasz (1-2 �v): sz�klet szab�lyoz�sa

3. fallikus (3-5 �v): nemi szervek Itt jelenik meg az Oidiposz komplexus (anya ir�nti v�gy, kasztr�ci�s f�lelem) �s az �lektra komplexus (p�nisz-irigys�g). Ezek a k�v�ns�gok rejtett m�don jelennek meg (�lom, j�t�k, k�pzelet)

4. latencia (6-12 �v): szoci�lis �rdekl�d�s, tanul�s

5. genit�lis (pubert�s): m�sik nem Itt der�lnek ki az el�z� szakaszokban meg nem oldott probl�m�k. A fejl�d�s azon szakasz�ban fix�l�dik a szem�lyis�g, s f�ggni kezd a v�dekez� mechanizmusokt�l. K�s�bb megkell oldania a probl�m�t.

V�dekez� mechanizmusok:

v     Elfojt�s: az ego kiz�r a tudatb�l minden nem k�v�nt �rz�st, eml�ket, gondolatot.

v     Kivet�t�s: az ember m�snak tulajdon�t egy nem k�v�nt �rzelmet.

v     Reakci�k�pz�s: az �rz�sek helyett azok ellent�t�t fejezz�k ki.

v     Eltol�s: az energi�t egy t�rgyr�l egy biztons�gosabbra ir�ny�tjuk.

v     Regresszi�: visszat�r�s egy kor�bbi fejl�d�si szakaszba.

v     Racionaliz�ci�: �sszer� magyar�zat �sszer�tlen magatart�sform�ra.

v     Tagad�s: Kellemetlen, esem�nyt, szitu�ci�t tudatosan nem vesz�nk tudom�sul.

v     Azonosul�s: az ember felveszi m�snak a tulajdons�gait.

A konzult�ns szerepe:

Kliens�ket arra biztatj�k, hogy besz�ljenek mindenr�l, ami esz�kbe jut, f�k�nt gyermekkori �lm�nyeikr�l. N�h�ny �l�s ut�n gyakran lefekszik a kliens egy d�v�nyra, az analitikus, pedig m�g�tte �l. Hagyja a klienst �nmag�ba n�zni, el�seg�ti az indulat�tt�tel kialakul�s�t, �rtelmezi a dolgokat a kliens sz�m�ra. Gyakran haszn�lnak pszichol�giai felm�r� eszk�z�ket (projekt�v tesztek), s diagnosztikai elnevez�seket.

C�lok:

A szem�lyes beilleszked�sre ir�nyulnak, a szem�lyen bel�li er�k �jj�szervez�s�re. A kliens seg�t�se tudattalan tartalmainak megismer�s�ben, hogy t�ljusson egy meg nem oldott fejl�d�si szakaszon. Az ego meger�s�t�se.

M�dszerek:

Ø      Szabad asszoci�ci�: engedje el mag�t, �s szabadon id�zze fel gyermekkori �lm�nyeit, a tudattalan tartalom bejut a tudatos gondolkod�sba (pl. freudi-elsz�l�s).

Ø      �lom-anal�zis: a manifeszt (nyilv�nval� jelent�s) �lomtartalom mellett a l�tens (rejtett, igazi jelent�s) is felsz�nre ker�l, melyb�l gyermekkori v�gyak, vagy szexu�lis k�sztet�sek sz�rhet�ek le.

Ø      Indulat�tt�tel- anal�zis: A kliens �gy reag�l a konzult�nsra, mintha az a sz�l� lenne. A kliens �gy megismeri hozz�juk f�z�d� viszony�t, �s �nmaga �rz�seit.

Ø      Ellen�ll�s-anal�zis: A kliens a kezdeti halad�s ut�n lelassulhat, vagy meg�llhat (k�s�s, tal�lkoz� lemond�sa…). Ezzel azonnal foglalkozni kell, �rtelmezni kell az ellen�ll�st.

�rt�kel�s:

Er�ss�gei:

• Felfedezi a szem�lynek, mint szexu�lis l�nynek a fontoss�g�t, a tudattalan hatalm�t.
• Hatalmas mennyis�g� kutat�si anyag.
• Egy sor diagnosztikai m�dszer alapja.
• Komplex elm�let, benne van az emberi fejl�d�s is.
• N�vekedett �s fejl�d�tt az �vek sor�n.
• Hat�kony: hiszt�ria, n�rcizmus, k�nyszeress�g, szem�lyis�gzavarok, szorong�s, f�bi�k, szexu�lis zavarok kezel�s�ben.
• Hatott Ericson �s Levison fejl�d�si szakaszaira is.

H�tr�nyai:

• Id�ig�nyes, k�lts�ges.
• Nem alkalmas id�sebb kliensekn�l.
• Csak pszichi�ter k�pes megfelel�en elsaj�t�tani.
• Sok nehezen meg�rthet�, megismerhet� fogalomra �p�l.
• A n�k eset�ben alkalmazhat�s�ga k�rd�ses.
• Sok egy�nn�l nem ilyen patologikus a helyzet, kevesebb a fejl�d�si zavar.

2. Konzult�ci� Adler elm�lete alapj�n:

Adler:

Orvosi diploma ut�n a neurol�gia, majd a pszichi�tria fel� fordul, tagja Freud t�rsas�g�nak, majd szembefordul annak n�zeteivel, s megalap�tja 1910-ben az Individu�lpszichol�giai T�rsas�got.

Az emberi term�szetr�l vallott n�zet:

Az embereket a szoci�lis �rdekl�d�s motiv�lja. A szem�lyis�gfejl�d�sben a magatart�s tudatos vonatkoz�sainak van fontos szerepe. Az emberek arra t�rekednek, hogy sikeresek legyenek, ez�rt cselekedeteik c�lra ir�ny�tottak, �s tervszer�ek. A t�k�letess�gre t�rekv�s egyesekben kisebbrend�s�gi-, m�sokban fels�bbrend�s�gi komplexus sz�l. Elm�lete jelent�s s�lyt fektet a sz�let�si sorrendre, a csal�di elrendez�d�sre:

• Els�sz�l�tt: Kezdetben �k a csal�d uralkod�i, majd tr�nfoszt�s. �ket alkalmazkod�sra, felel�ss�gv�llal�sra, eredm�nyes, megfelel� viselked�sre �s tetsz�sre szocializ�lj�k. S�rt�d�tt� v�lhat, vagy meg�rti a hatalom �s er� jelent�s�g�t.
• M�sodsz�l�tt: Helyzete ir�gyl�srem�lt�, nincsenek er� �s hatalmi probl�m�i. Sohasem lesznek tr�nfosztottak. T�rsas�gkedvel�k, gondtalanok, kreat�vak, kev�sb� �rdeklik a szab�lyok.
• K�z�ps� gyerek: Gyakran beszor�tva �rzik magukat, kev�sb� szoros kapcsolatok. Sokat tanulnak a csal�di politik�r�l, a t�rgyal�s lehet�s�geir�l, a manipul�l�sr�l.
• Legfiatalabb gyermek: sok t�r�d�st kap, kiszolg�lj�k ig�nyeit, de ak�r elk�nyeztethetik. Elb�v�l�en kedvess� v�lhatnak, neh�z nekik a csal�d kedvence szerepb�l kit�rni, nagyobb teljes�tm�ny a testv�rek �ltal ny�jtott szerepmodellek miatt.
• Egyetlen gyermek: Minden a testv�rei ut�n 7 �vvel sz�letett, vagy testv�rtelen gyerek. Sohasem tr�nfosztott., nagy t�r�d�st kapnak, kor�n �rnek, j� eredm�nyeket �rnek el, gazdag k�pzeletvil�g a sok egyed�l t�lt�tt id� miatt. Elk�nyeztetett�, �nz�v�, szocializ�latlann� v�lhat.

A csal�di k�rnyezet, az itt lezajlott interakci�k meghat�rozz�k az ember �letst�lus�t. A negat�v l�gk�r lehet autoriter, elutas�t�, elnyom�, materi�lis, t�ls�gosan f�lt�, vagy sajn�lkoz�. Ez �t alapvet� t�vhitet okozhat:

1. t�lzott �ltal�nos�t�s

2. hamis vagy lehetetlen biztons�gi c�lok (mindenkinek tetszeni)

3. az �let t�ves felfog�sa (azt hinni, hogy az embert nem �rheti t�r�s)

4. az ember �rt�k�nek tagad�sa (azt gondolni, hogy nem fog el�rni semmit)

5. t�ves �rt�kek (fontos els�nek lenni, nem sz�m�t az odavezet� �t)

Az eg�szs�ges �letst�lus h�rom f� feladata a t�rsadalom, a munka, �s a szexualit�s.

A konzult�ns szerepe:

Diagnoszta, tan�r �s modell. Meg�llap�tja mi�rt alakult ki a kliens meghat�roz� gondolkod�s �s viselked�sm�dja. Csal�di k�r�lm�nyeit, legr�gebbi eml�keit elemzi, �rt�keli, megosztja a klienssel. A hib�s �letst�lus megv�ltoztat�s�ra �szt�n�z, t�rsadalmi �rdekl�d�s kialak�t�sa r�v�n. Olykor ir�ny�tanak, h�zi feladatot osztanak. �lett�rt�neti k�rd��vek, ker�lik a diagn�zist.

C�lok:

Eg�szs�ges �letst�lus kialak�t�s�ban seg�teni. Megtan�tani, hogy milyen ez az �letst�lus, �s hogyan tudnak �rr� lenni kisebbrend�s�gi �rz�s�k�n. A hib�s �letst�lus f�lre�rtett c�lokon alapul, ezeket kell szoci�lis �rdekl�d�ssel helyettes�teni. Ez a konzult�ci� a teljes szem�llyel foglalkozik. N�gy c�l:

1. egyenl�s�gi konzult�nsi kapcsolat l�trehoz�sa �s fenntart�sa.

2. a kliens �letst�lus�nak elemz�se.

3. �letst�lus�nak �rtelmez�se �gy, hogy az el�seg�tse �nmaga jobb meg�rt�s�t.

4. a kliens �j ir�nyba val� �ll�t�sa �s �jrak�pz�se magatart�sbeli v�ltoz�sokkal.

M�dszerek:

Meleg, t�mogat�, egyenl�s�gi, empatikus, bar�ti kapcsolat. Akt�van figyelnek a konzult�nsok, �s seg�tenek a kliensnek meghat�rozni az egy�ni c�ljait, s az akad�lyok felt�r�s�t. Az �letst�lus elemz�s�ben fontos szerepet kap az �lom. Seg�t a kliensnek �nmag�ba tekinteni. Az �rtelmez�s gyakran intuit�v sejt�s. Fontos az emp�tia, �s a csal�di elrendez�d�s �ltal�nos ismerete. A v�ltoz�st ezekkel a m�dszerekkel seg�tik:

Ø      Konfront�ci�: kih�v�s a kliens fel�, hogy vizsg�lja meg saj�t logik�j�t.

Ø      A k�rd�s feltev�se: Mi lenne m�sk�nt, ha �n j�l lenne?

Ø      B�tor�t�s: biztatni, hogy a magatart�s megv�ltoztathat�.

Ø      �gy tenni, mintha: a kliens az a szem�ly volna, aki lenni akar.

Ø      A kliens leves�be k�pni: kimutatni valamilyen viselked�st a kliensn�l, ez�ltal megakad�lyozva annak �r�m�t.

Ø      Tetten �rni �nmag�t: felismertetni az �npuszt�t� magatart�st �s gondolatokat.

Ø      Feladat-kit�z�s: r�vidt�v�, el�rhet� c�lok kit�z�se.

Ø      Nyom�gomb: tudatos�tjuk, hogy � v�lasztja meg, hogy �let�ben milyen �rz�seknek szentel figyelmet. A k�v�nt �rz�seket gondolataik koncentr�l�s�val hozz�k l�tre.

�rt�kel�s:

Er�ss�gei:

• Egyenl�s�gi l�gk�r.
• Sokoldal� megk�zel�t�si m�d (gyermek j�t�kter�pia, serd�l� verb�lis ter�pia, sz�l�ter�pia, komplex csal�di interakci�s probl�m�k kezel�se).
• Hasznos sok gyermekkori �s serd�l�kori zavar eset�ben, viselked�si, antiszoci�lis �s szorong�sos zavar �s szem�lyis�gzavarok.
• M�s seg�t� elm�letekhez j�rult hozz�.
• Sok adleri kifejez�s meghonosodott

Korl�tai:

• Nincs szil�rd, al�t�maszt� kutat�si alapja. Kev�s vizsg�lat mutatja ki egy�rtelm�en a hat�konys�g�t.
• Sok fogalma �s kifejez�se bizonytalan.
• A kliensekkel v�gzett munka mik�ntj�t nem fejti ki r�szletesen.
• A t�rsadalmi egy�ttm�k�d�st emelte ki, az �let m�s dimenzi�it elhanyagolja.

II. KOGNIT�V MEGK�ZEL�T�SI M�DOK:

A konzult�ci� kognit�v elm�let�nek k�z�ppontj�ban a gondolkod�s �ll. A gondolatok befoly�solj�k az �rz�seket �s a magatart�st. Sikerrel a j� intelligenci�j�, j� verb�lis k�pess�g� kliensekn�l alkalmazhat�, akik k�pesek h�zi feladat megb�z�sokat teljes�teni, rendelkeznek viselked�si �s reakci� reperto�rral, �s akik vizu�lis �s audit�v �ton dolgozz�k fel az inform�ci�kat. Ilyen t�pus� ter�pia:

• Aaron Beck kognit�v ter�pi�ja
• Albert Ellis racion�lis- emocion�lis ter�pi�ja
• Eric Berne tranzakci�- anal�zise

1. Beck kognit�v ter�pi�ja:

Elm�let�ben a kognit�v gondolkod�s, k�l�n�sen a diszfunkcion�lis gondolatok fontoss�g�t hangs�lyozza. Hat�kony r�vidt�v� kezel�s depresszi� �s szorong�s eset�n. Ilyenkor vannak olyan �rtelmez�sek, �s elv�r�sok, melyek felt�tlen�l negat�v k�vetkezm�nyt okoznak. Megpr�b�l seg�teni abban, hogy a kliens realisztikusabban �rt�kelje az esem�nyeket, kevesebbet �ltal�nos�tson, kevesebb kivet�t�st haszn�ljon. Tapasztalati tesztel�st alkalmaz a diszfunkcion�lis meggy�z�d�sek ellen. Nagym�rt�kben kooper�l a klienssel. Speci�lis kezel�si terveket alkalmaz, �s felt�r� jelleg�.

2. Racion�lis- emocion�lis ter�pia:

Albert Ellis:

V�gya, hogy pszichoanalitikus klinikai pszichol�gus legyen, teljes�l. K�s�bb kidolgozza saj�t elm�let�t (RET), 1955-ben elkezdi alkalmazni. M�ve: �rtelem �s �rzelem a pszichoter�pi�ban (’62). Ismert szex- terapeuta lesz.

Az emberi term�szetr�l vallott n�zet:

A RET abb�l indul ki, hogy az emberek egyszerre racion�lisak �s irracion�lisak is. �gy kialakulhatnak bizonyos destrukt�v t�vhitek:

1. Fontos, hogy az embert mindenki szeresse �s elismerje.

2. Ahhoz, hogy �rt�kes legyen, a k�v�nalmaknak meg kell felelni, �s mindenben sikeresnek kell lenni.

3. A gonosz �s hitv�ny embereket b�ntetni kell.

4. Katasztr�fa, ha a dolgok nem �gy alakulnak, ahogy az ember rem�lte.

5. A boldogtalans�g k�ls� esem�nyekb�l fakad, nem lehet rajta v�ltoztatni.

6. Valami, ami vesz�lyes �s �rtalmas nagy gondot is okoz, �s folyton �szben kell tartani.

7. K�nnyebb elfutni a neh�zs�gek el�l, mint szemben�zni vel�k.

8. Az embernek m�sokt�l kell f�ggenie.

9. A m�lt hat�rozza meg az ember jelenlegi viselked�s�t, �gy az megv�ltoztathatatlan.

10. Nyugtalankodni kell m�sok probl�m�i miatt is.

11. Mindenre meg van a helyes v�lasz, �s ha ezt nem tal�ljuk meg, az katasztr�fa.

Az ember becsaphat� �s befoly�solhat�, de megvannak a bels� tettei arra, hogy gondolatait, �rz�seit, tetteit ir�ny�tsa. Hiba, ha az ember �rt�keli, vagy rangsorolja mag�t. Az egy�n magatart�s�r�l a szem�lyis�g�t�l elk�l�n�lve kellene gondolkodni, �s besz�lni.

A konzult�ns szerepe:

Akt�v �s k�zvetlen. Oktat�, aki a kliens �szlel�seit tan�tja �s korrig�lja. Legyen j� k�pess�g�, j�l inform�lt, empatikus, �llhatatos, tudom�nyos, �rdekelt m�sok seg�t�s�ben, �s maga is haszn�lja a RET-et. Feladata a kliens gondolkod�s�nak �rt�kel�se. Alkalmaznak n�ha form�lis teszteket, nem alkalmaznak diagnosztikai kateg�ri�kat.

C�lok:

Els�dleges c�lja seg�teni az embereknek felismerni, hogy racion�lisabb �s produkt�vabb �lete is tudna �lni. A kliensek az irracion�lis v�gyakat gyakran k�vetel�ss� v�ltoztatj�k (musz�j, kell, kellene, sz�ks�ges). A RET sz�j�t�kokkal, humoros eszk�z�kkel t�rja fel, hogyan alakul ki az irracion�lis gondolkod�s. Seg�t abban, hogy a kliens megv�ltoztassa saj�t maga elleni gondolkod�s�t, viselked�si szok�sait. Ennek egyik m�dja a RET ABC. Ez bizony�tja, hogy  az esem�nyek (A) nem okoznak k�zvetlen em�ci�t (C), hanem el�tte megt�rt�nik a gondolkod�s (B) f�zisa. Az �lm�nyre vonatkoz� gondolatok vagy pozit�vak, vagy negat�vak, vagy semlegesek, vagy vegyesek. A RET arra �szt�nzi a klienst, hogy toler�nsabb legyen �nmag�val, m�sokkal szemben, �s el�rje szem�lyes c�ljait. Seg�t a kliensnek �j cselekv�si m�dokat megtanulni. H�zi feladatokat ad, p�ld�ul sz�gyenrohamokat kell �t�lni (olyan cselekv�s, ami �rtalmatlan, de amit�l a kliens f�l). �gy jobban meg�rti, hogy egy hiba miatt, vagy ha egy k�v�ns�g nem teljes�l nem �ll meg a vil�g. Nem kell t�k�letesnek lenni, a c�lok el�rhet�ek an�lk�l, hogy katasztr�fak�nt �ln�nk meg bizonyos szitu�ci�kat.

M�dszerek:

Ø      Tan�t�s �s vitatkoz�s: El kell saj�t�tani a RET alapvet� gondolatait, egy �rzelem anat�mi�j�t. A kognit�v megvitat�s k�zvetlen k�rd�se, logikus gondolkod�s �s meggy�z�s alkalmaz�s�t jelenti.

Ø      Szillogizmusok alkalmaz�sa: seg�ti meg�rteni a t�vhiteket.

Ø      K�pzeletbeli megvitat�s: egy kibor�t� szitu�ci� elj�tsz�sa, majd a reakci�k finom�t�sa.

Ø      Emocion�lis ellen�rz�k�rtya: n�gy �rzelmileg gy�ng�t� kateg�ria (harag, �nkritika, szorong�s, depresszi�) p�rhuzamba �ll�t�sa nem akad�lyoz� �rz�sekkel (bossz�s�g, viselked�s b�r�lata, agg�d�s, szomor�s�g)

Ø      Magatart�s megvitat�sa: a kliens szokott viselked�s�vel ellenkez�en viselkedik

Ø      Konfront�ci�

Ø      B�tor�t�s

Ø      Racion�lis viselked�s ter�pia: az ind�t� esem�nyt �gy figyelj�k, mintha kamera mutatn�. Megt�rgyal�sa egy vita keret�ben zajlik, a racion�lis alapelvek �ltal.

Ø      Racion�lis �nanal�zis: le�rj�k az esem�nyekkel kapcsolatos gondolataikat �s �rz�seiket.

�rt�kel�se:

Er�ss�ge:

• Vil�gos, k�nnyen tanulhat�, hat�kony. Alkalmas affekt�v zavarok, szorong�sos �s beilleszked�si zavarok eset�n.
• K�nnyen kombin�lhat� behaviorista m�dszerekkel.
• Viszonylag r�vidt�v�, �nseg�t� alapon tov�bbfolytathat�.
• Tekint�lyes szakirodalom �s kutat�s.
• Folyamatosan fejl�d�tt.

Korl�tai:

• Nem hat�kony s�lyos gondolkod�si zavarok eset�n, nem produkt�v, lelkileg s�lyosan s�r�lt betegekn�l.
• T�ls�gosan k�t�dik megalap�t�j�hoz.
• Csak kombin�lva egys�ges a megk�zel�t�si m�d.

3. Tranzakci�-anal�zis:

Eric Berne:

Pszichoanalitikusnak k�sz�lt, de elutas�totta �t a Pszichoanalitikai Int�zet, idej�t ez�rt saj�t elm�let�nek kidolgoz�s�ra sz�nta. M�vei: Emberi j�tszm�k (1964)�n j�l vagyok- Te j�l vagy (’67). El�sz�r kidolgozta az ego�llapotokat: gyerek, sz�l�, feln�tt. Majd a tranzakci�kra �s a j�tszm�kra vonatkoz� gondolatait. Ezut�n a j�tszm�k okain gondolkodott. V�g�l a hangs�ly a cselekv�sre �s az energiaeloszt�sra helyez�d�tt.

Az emberi term�szetr�l vallott n�zet:

Optimista elm�let. Alapgondolata, hogy az emberek a m�ltjukt�l f�ggetlen�l meg tudnak v�ltozni. Az embernek van v�laszt�si lehet�s�ge az �letben. A TA az emberi magatart�s meg�rt�s�nek �s el�rejelz�s�nek n�gy m�dszer�t emeli ki:

• Struktur�lis anal�zis: annak meg�rt�se, ami az egy�nen bel�l t�rt�nik.
• Tranzakci�-anal�zis: mi t�rt�nik k�t vagy t�bb ember k�z�tt.
• J�tszma-anal�zis: egy�nek k�z�tt zajl� rossz �rz�sekhez vezet� tranzakci�k meg�rt�se.
• Forgat�k�nyv-anal�zis: az egy�n �letterv�nek meg�rt�se.

Struktur�lis anal�zis:

Mindenkinek h�rom ego-�llapota van: gyerek, feln�tt, sz�l�. A gyerek k�rdez, �nz�, j�t�kos, sir�nkozik, manipul�l, gyeng�d, kicsinyes. A term�szetes gyerek az �n azon r�sze, mely spont�n, �rz�s-orient�lt, �nk�zpont�, �lvezetszeret�, intuit�v, kreat�v, �s a nonverb�lis �zenetekre is reag�l. Az alkalmazkod� gyerek a szem�lyis�g engedelmesked� r�sze. A sz�l�i ego �llapot a sz�l� figur�k attit�djeit �s magatart�sform�it jelen�ti meg, elfogult, b�r�l �s gondoskodik. A gondoskod� sz�l� megnyugtat, dics�r �s seg�t. A kritikus sz�l� a szem�lynek az a r�sze, mely hib�t tal�l, elfogults�got mutat, helytelen�t �s akad�lyoz. A feln�tt ego-�llapot nem oszlik r�szekre, �s nem f�gg a szem�ly kor�t�l. Objekt�v, gondolkod�, adatgy�jt�. A feln�tt racion�lis �s szervezett. Meg�llap�that� egy egogram, arr�l, hogy ki melyik ego-�llapot�t haszn�lja gyakrabban. Aki mindig csak egyf�le ego-�llapotot mutat nem funkcion�l olyan j�l, mint az, aki mindet haszn�lja.

Tranzakci� anal�zis:

Az ego-�llapotok tranzakci�inak diagramon t�rt�n� �br�zol�sa. Kieg�sz�t� tranzakci�sor�n mindketten ugyanolyan ego-�llapotban (F-F, Gy-Gy, Sz-Sz) vannak, vagy kieg�sz�t�ben (F-Gy, F-Sz). A reakci�k el�re megj�solhat�k �s megfelel�ek. Keresztezett tranzakci� eset�n egy nem megfelel� ego-�llapot aktiv�l�dik. Pl.: Vihetn�d a t�sk�m, biztos nyom vagy egy tonn�t. A t�ska max. 10 kil�, elb�rod te is. Egy szem�ly gyermeki ego�llapotban sz�l�i ego-�llapot� v�laszt v�r, de feln�ttet kap.

Ut�lagos tranzakci�: k�t ego-�llapot m�k�dik egyszerre, �s az egyik elfedi a m�sikat. Pl.: Akarsz felj�nni �s megn�zni a b�lyeggy�jtem�nyemet? Ez fakadhat egy feln�tt ego-�llapotb�l, de a val�s�gban gyermeki ego-�llapotb�l ered. (Azt jelenti, hogy Gyere fel �s j�tszunk!)

J�tszma-anal�zis:

A j�tszm�k ut�lagosan motiv�lt tranzakci�k, melyek kieg�sz�t�nek t�nnek, de rossz �rz�st keltenek. Gyakran az�rt j�tszanak, hogy struktur�lj�k az id�t, elismer�shez jussanak, m�sokat meghat�rozzanak, vagy megakad�lyozz�k az intimit�st. A j�tszma meg�vja az embereket att�l, hogy kifejez�sre juttass�k gondolataikat �s �rz�seiket.

-Els�fok� j�tszm�kat t�rsadalmi k�r�kben j�tszanak olyan valakivel, aki hajland� a j�tszm�ban r�szt venni (fl�rt, kikosarazza).

-M�sodfok� j�tszm�r�l van sz�, amikor a j�t�kosok nagyobb t�tre utaznak, rendszerint intimebb k�r�kben, �s a j�tszma rossz �rz�ssel z�rul (kibor�t�s).

-A harmadfok� j�tszm�k rendszerint testi s�r�l�ssel j�rnak (rabl�pand�r, amelyben az emberek f�lnek azokt�l, akiknek hatalmukban �ll elfogni �ket, �s m�gis nyomokat hagynak arra vonatkoz�lag, hol lehet �ket sarokba szor�tani). Nagyon kev�s j�tszm�nak van pozit�v vagy k�z�mb�s kimenetele. J�tszm�t j�tsz�k: 1. �ldozat, 2. �ld�z�, 3. megment�. Hossz� t�von azok, akik j�tszm�t j�tszanak, vesztesek, mivel n�lk�l�zik az �rtelmes �s eg�szs�ges emberi interakci�kat.

Forgat�k�nyv (script) anal�zis:

Mindenki k�sz�t egy �let-forgat�k�nyvet vagy �lettervet, m�r kora gyermekkorban, 5 �ves korra. Ezek meghat�rozz�k, hogyan l�p az ember interakci�ba m�sokkal, k�ls� esem�nyek �rtelmez�s�n alapulnak. Egy gyermeknek adott pozit�v �zenetek enged�lyk�nt m�k�dnek. Negat�v �zenetek er�sebbek (destrukt�v forgat�k�nyv). A legt�bb ember �letforgat�k�nyve a simogat�sok ad�sa �s kap�sa k�r�l forog. Berne r�mutat, hogy a negat�v simogat�sok (b�ntet�sek) jobbak, mintha egy�ltal�n nincsenek simogat�sok. Amikor az egy�nek elegend� b�lyeget (j� vagy rossz �rz�sek a simogat�sokb�l) gy�jtenek, ezeket viselked�si form�kra v�ltj�k �t. Eg�szs�ges emberek leggyakrabban pozit�v simogat�sokat adnak �s kapnak. Negat�v forgat�k�nyvmint�k:

-Soha script: Egy szem�ly sohasem teheti, amit szeretne, mert sz�lei megtiltj�k.

-Am�g forgat�k�nyv: Egy szem�lynek egy bizonyos ideig v�rnia kell, hogy megtegyen valamit, miel�tt jutalmat kapna.

-Mindig script: Egy szem�ly azt mondja �nmag�nak, hogy mindig ugyanazt a dolgot kell csin�lnia.

-Ut�n script: Egy szem�ly neh�zs�geket v�r egy bizonyos esem�ny ut�n.

-Nyitott v�g� script: Egy szem�ly nem tudja, mit kellene csin�lnia egy adott id� ut�n.

Az ide�lis �let-script az �n j�l vagyok, te j�l vagy. Az emberek azonban h�rom m�sik poz�ci�b�l m�k�dhetnek. �n j�l vagyok, te nem („elt�vol�t�” poz�ci�), �n nem vagyok j�l, te igen („sikertelen”), �n nem vagyok j�l, te sem („menek�l�”). A j�l funkcion�l� egy�nek megtanulj�k felismerni az eg�szs�gtelen poz�ci�kat, �s megfelel�en m�dos�tani gondolataikat �s viselked�sform�ikat. Az �let-forgat�k�nyvek �jra�rhat�k.

A konzult�ns szerepe:

Tan�r szerepe. Megmagyar�zni a kliensnek a TA nyelvezet�t �s fogalmait, az �nmag�r�l val� �jfajta gondolkod�s m�dj�t. A konzult�ns meg�llapotig a klienssel aspeci�lis v�ltoz�sok k�rd�s�ben �s seg�t ezeket megval�s�tani. Nem nagyon t�maszkodnak tesztekre, nincs szerepe a kateg�ri�knak.

C�lok:

Seg�tsen a kliensnek azz� v�lni, amiv� szeretne. A hangs�ly az eg�szs�g �s auton�mia el�r�s�n van. Seg�t a kliensnek az eltorzult ego-�llapotok helyre�ll�t�s�ban, valamennyi �llapot elsaj�t�t�s�ban. A megfelel� �letforgat�k�nyv megv�laszt�s�ban. Auton�mm� v�lva a kliensek nagyfok� tudatoss�got, intimit�st �s spontaneit�st saj�t�tanak el., megszabadulnak a j�tszm�kt�l, �s eld�nthetik, milyenn� szeretn�nek v�lni.

M�dszerek:

Ø      Kezd�si meg�llapod�s: egyezm�ny, mely a feladatokat jelen�ti meg.

Ø      Kik�rdez�s: a konzult�ns addig besz�l a kliens feln�tt �nj�hez, m�gnem feln�tt v�laszt kap.

Ø      Specifik�ci�: ego-�llapot meghat�roz�sa

Ø      Konfront�ci�: r�mutat a k�vetkezetlens�gekre.

&O