I/ 5. Interj�, mint kvalitat�v kommunik�ci�kutat�si m�dszer

Bevezet�: (Babbie k�nyv alapj�n)

Az interj� a terepkutat�s egyik akt�vabb technik�ja. A terepkutat�s sor�n az ember odamegy, ahol valami t�rt�nik, �s ott n�zi �s hallgatja, ami t�rt�nik. Az interj�t akkor haszn�lj�k, ha �rdemes k�rd�seket feltenni, �s r�gz�teni a v�laszokat. A k�rd��vek mindig szigor�an struktur�ltak, m�g a terepkutat�sban ink�bb struktur�latlan interj�kra van sz�ks�g.

A kvalitat�v interj�terv rugalmas, iterat�v �s folytonos, nem el�re elk�sz�tett �s k�be v�sett. Iterat�v: valah�nyszor megism�telj�k az interj�k�sz�t�s folyamat�t, egyre k�zelebb jutunk a vizsg�lt jelens�g meg�rt�s�hez. Folytonos: a k�rdez�s terv�t az eg�sz kutat�s alatt folyton �talak�tjuk.

A kvalitat�v interj� olyan interakci� a k�rdezett �s a k�rdez� k�z�tt, melyben a k�rdez� csak a c�lt tudja, hogy hova szeretne eljutni, de a k�rd�sek pontos megfogalmaz�s�t, �s a sorrendj�t nem. Az interj�ernek meghitt viszonyban kell lennie k�rd�seivel. Az interj�k�sz�t� megalapozza a besz�lget�s f� ir�ny�t, �s v�gigk�veti az interj�alany �ltal felvetett konkr�t t�mak�r�ket. Ide�lis estben f�k�nt az alany besz�l.

Steinar Kvale k�t metafor�ja az interj�k�sz�t�sre:

- az interj�er b�ny�sz= az interj�alany speci�lis inf�k birtok�ban van, s azt kell el�b�ny�szni

- az interj�er utaz�= v�ndorol egy t�jon, besz�lget a lakosokkal, majd egy�tt megy vel�k, k�rd�seire az interj�alanyok elmondj�k saj�t t�rt�neteiket.

K�rdezni nem olyan k�nny�. Nagyon gyakori, hogy a k�rd�sek befoly�solj�k a v�laszt. Az alkalmazkod�s nagyon fontos, a bevezet� k�rd�sekre kapott v�laszokhoz kell igaz�tani a t�bbi k�rd�st. Fontos elsaj�t�tani a m�lyebbre �s�s, ill. a fontosabb ir�nyba val� terel�s k�pess�g�t. A terepkutat� teh�t egy id�ben figyel, gondolkodik �s besz�l. J� hallgat�nak kell lennie, ink�bb �rdekl�d�nek, mint �rdekesnek. Tudnia kell v�rakoz�an n�zni �s kiv�rni a v�laszt. Meg kell tanulnia a fog�sokat, melyekkel a kedve szerint, de finoman terelgetheti a besz�lget�st. K�pesnek kell lennie a besz�lget�s kontroll�l�s�ra. P�ld�ul a t�mav�lt�sn�l az �tmenet legyen sima �s logikus. El kell �rn�nk, hogy partner�nk �rdekesnek �rezze mag�t.  A k�rdez� �gy �ll�tsa be mag�t, mint aki semmit nem tud, �s semmit nem �rt, egy di�k szerepet kell felvennie, hogy a k�rdezett elmagyar�zza neki gondolatait.

Steinar Kvale szerint az interj�k�sz�t�s h�t szakasza:

1. Tematiz�l�s: az interj� c�ljainak �s a felt�rand� fogalmaknak a felt�r�sa.

2. Tervez�s: az ennek teljes�t�s�hez vezet� folyamat megtervez�se.

3. Interj�z�s: az interj�k elk�sz�t�se.

4. Le�r�s: �rott sz�veg l�trehoz�sa az interj�kb�l.

5. Elemz�s: az �sszegy�jt�tt anyag jelent�s�nek meghat�roz�sa a vizsg�lat c�lj�nak t�kr�ben.

6. Vertifik�l�s: az anyag megb�zhat�s�g�nak �s �rv�nyess�g�nek ellen�rz�se.

7. Tud�s�t�s: k�z�lni m�sokkal, amit megtudtunk.

Az interj� elk�sz�t�se: ( a n� �ltal kiosztott anyag alapj�n)

I. KEZD�S:

�ltal�ban c�lravezet�, ha bar�ts�gosan odamegy, k�zli, hogy elbesz�lgetne vele kicsit, jelzi �rdekl�d�s�t ir�nta, �s biztos�tja, hogy �rdekes �lm�nyben lesz r�sze.

→ha r�gt�n k�t�lnek �ll (nem �ltal�nos, de gyakori):

• Eld�ntik hov� �ljenek, hogy k�nyelmes legyen, hogy ne zavarj�k, �gy a szitu�ci� az interj� c�lj�nak megfelel majd.
• Az el�z�leg bevizsg�lt, hib�tlanul m�k�d�, halk technikai eszk�z�k hely�nek megkeres�se (diktafon).
• A k�rdezett szerep�nek defini�l�sa: a k�rdezett v�laszol a k�rdez� �ltal feltett k�rd�sekre, n�lk�le semmire sem megy�nk, az � szerepe a legfontosabb.

→ha szab�dik (ez az �ltal�nos), mert f�l, hogy nem felel meg az elv�r�soknak:

• Biztos�tani kell, hogy a felvett anyagot kevesen hallj�k majd, n�vtelen �rott anyag lesz bel�le.

→ha merev �s bar�ts�gtalan (eleny�sz�):

• El kell mondani n�h�ny �ltal�nos dolgot az ilyen interj�kr�l, a sz�m�t�g�pes adatfeldolgoz�sr�l.
• Azt, hogy mir�l lesz sz�, lehet�leg ne mondjuk el el�re (k�nnyen visszautas�thatja), legyen ez zs�kbamacska. Ha nagyon musz�j, adjunk egy form�lis v�laszt, s mondjuk, hogy b�rmelyik k�rd�s el�l kit�rhet (ez megnyugtatja).
• Ha nincs m�s v�laszt�sunk, �s el kell �rulnunk egy k�rd�st, lehet�leg a legprobl�mamentesebbet v�lasszuk.

→ha m�g mindig nem �ll k�t�lnek, mogorva:

• �rdekl�dj�nk ellen�rvei fel�l, azut�n biztos�tsuk, hogy ett�l nem kell tartania.

→ha v�gk�pp nem meggy�zhet� (nagyon ritka):

• Udvariasan t�vozzunk!

Fontos: Az interj�ban r�sztvev� felek emberileg egyenrang�ak, de ez nem azonos a szerepek egyformas�g�val! Az interj�ban hat�rozott szerepmegoszt�s van: a k�rdez� feladat, hogy k�rdezzen, az alany�, hogy v�laszoljon! Ez nem cser�lhet� fel!

II. M�LYINTERJ�Z�S TECHNIK�JA: 

• A m�lyinterj� olyan kutat�si eszk�z, mellyel el�rj�k, hogy alanyunk verb�lisan lek�pez�dj�k, idegen hozz�t�tel n�lk�l.
• A k�rdez� csak eszk�z, melyet a feldolgoz�s sor�n ki kell vonni az anyagb�l.
• Ha j� az interj�, a k�rdez� l�nyeg�ben monol�got visz haza.
• A k�rdez� jelenl�t�vel, metakommunikat�v eszk�z�kkel (arcj�t�k, gesztusok), �s n�h�ny semleges sz�beli megnyilv�nul�ssal �szt�k�li besz�dre a vizsg�lt szem�lyt.
• Els�sorban hallgatni kell, �s mindaddig, am�g lehet.
• Ker�lj�k az �rt�kel�, tiltakoz� megnyilv�nul�sokat, arcunkr�l, testtart�sunkr�l a figyelem, az �rdekl�d�s, az egyet�rt�s jeleit szabad csak leolvasnia k�rdezett�nknek.

III. HA A HALLGAT�S NEM EL�G :

v     A besz�d akadoz�sa el�re figyelmeztet, ne v�rjuk meg, m�g elhallgat!

v     K�zbevet�seinkkel biztos�tsuk, hogy �rdekes, amit mond, �s mondja tov�bb:

                       ♦ megism�telj�k utols� szavait, mondat�t (esetleg k�rd� hangs�llyal)

                       ♦ megk�rj�k, hogy besz�ljen m�g err�l

v     Ha elt�r a t�m�t�l, vissza kell t�r�teni hozz�:

                       ♦ mondjuk, hogy fejtse ki b�vebben

                       ♦ k�rdezz�nk r� az elhangzott kulcssz� sz�m�ra val� jelent�s�re

IV. IND�T� K�RD�S:

• A t�ma k�zl�se az els� l�p�s. Ne k�z�lj�k a saj�t v�lem�ny�nket! Csak a t�m�t mondjuk el, �s azt, hogy besz�ljen r�la!
• Ne konkretiz�ljuk tov�bb a k�rd�st! Ha visszak�rdez, hogy pontosan mir�l besz�ljen, akkor a helyzet�t defini�ljuk �jra: azaz, hogy r�b�zzuk, hogy mir�l �s hogyan besz�l, kezdje �gy, ahogy sz�m�ra a legk�nyelmesebb. Sose a k�rd�st konkretiz�ljuk, hanem a helyzetet defini�ljuk!

V. A K�RDEZ� NYELVHASZN�LATA:

o       Egyszer�, k�znapi fogalmaz�s: ehhez sz�ks�ges terepismeret, �s a „mindenki nyelv�nek” ismerete.

o       A k�rd�seket le kell egyszer�s�teni, �s sok k�rd�sb�l keveset l�trehozni, �gy, hogy arra k�rdezzen, amire a kutat� k�v�ncsi, de �gy, hogy egy gyerek is meg�rtse.

VI. A K�RDEZ�I HIB�K:

1)      Szakmai hib�k: Szakmai alkalmatlans�g, felk�sz�letlens�g, tapasztalathi�ny okozza. P�tolhat� hi�nyoss�g.

                             a. Szereptiszt�z�s probl�m�i

                             b. A k�rd�shalmoz�s

                             c. Sugall�s �s ellentmond�s

                             d. �tfogalmaz�s, f�l�sleges �j inform�ci�k, szavak bevezet�se

                             e. A tov�bblend�t�s, elm�ly�t�s probl�m�i egy adott t�m�n bel�l

                             f.  A t�m�hoz val� visszat�r�s probl�m�i

                             g. A t�mav�lt�s probl�m�i

2)      Magatart�s- �s szem�lyis�ghib�k: Emberi, szem�lyis�gbeli alkalmatlans�g, az azonosul�s k�pess�g�nek hi�nya. Nem korrig�lhat�k.

                             a. A k�rdezett �rzelmi �llapot�ba val� bele�l�s hi�nya: rossz szitu�ci�

b. A k�rdezett gondolati rendszer�be, �rt�krendj�be val� bele�l�s hi�nya: probl�ma�rz�ketlens�g

c. A k�rdezett nyelvi vil�g�ba val� bele�l�s hi�nya

d. Egy�b hib�kb�l fakad� nem egyenrang� viszony

(R�szletesen)

1)      Szakmai hib�k:

a. Szereptiszt�z�s probl�m�i:

Ø      K�rdez� szerepe, hogy k�rdez, legink�bb pedig hallgat.

Ø      Nem j�, ha besz�lget, v�laszol, kifejti v�lem�ny�t, vagy ellentmond.

Ø      Nem j�, ha a k�rdezett h�tt�rbe szorul.

Ø      Nem kell magyar�zni, hogy mit mi�rt k�rdez. (ett�l bez�rk�zhat az alany)

Ø      Az egyszer�, r�vid k�rd�sek, a meg�rt�, �rdekl�d� figyelem, a v�rakoz� cs�nd biztos�tja a megfelel� l�gk�rt.

Ø      Azok a k�rd�sek nem j�k, amire igen-nem a v�lasz, a k�rdezett sz�nak ann�l nagyobb a s�lya, min�l kevesebb.

Ø      A k�rdez� nem k�n�l v�laszalternat�v�kat, r�b�zza a k�rdezettre, hogy mir�l, �s hogyan besz�l.

Ø      Nem szabad konkretiz�lni a k�rd�seket. A szerepeket tiszt�zzuk �jra, ha visszak�rdez.

Ø      Nem szabad jelezni, hogy van v�lem�ny�nk, elmondani pedig tilos.

Ø      A k�rd�sre ne v�laszoljunk, v�gezz�nk szereptiszt�z�st.

Ø      Nem mi vagyunk a fontosak, hanem �.

b. K�rd�shalmoz�s:

Ø      Mindennapos hiba.

Ø      Min�l t�bb a k�rd�s, ann�l nagyobb az idegen hozz�t�tel, romlik a szitu�ci�, bizonytalans�got kelt�nk a partner�nkben.

Ø      Egyik oka, hogy a k�rdez� nem ura a vez�rfonalnak. A vez�rfonal nem az�rt van, hogy minden k�rd�st feltegy�nk bel�le, hanem, hogy mindre v�laszt kapjunk, �s ezt sokszor kevesebb k�rd�ssel �rhetj�k el.

Ø      A k�rdez�nek az alanyra kell koncentr�lnia.

Ø      M�sik oka, hogy a k�rdez� nem biztos a dolg�ban, f�l, hogy a v�lasz nem el�g, vagy nem j� a kutat�nak, esetleg f�l a csendt�l. Ne zavarjuk meg a gondolkod� partnert!

c. Sugall�s �s ellentmond�s:

Ø      Nagy hiba, ha tudatosan t�rt�nik, ha kibukik bel�l�nk az ellenv�lem�ny, az �t�let, de lehet pongyola megfogalmaz�s miatt is.

Ø      Ne mondjunk ellent a k�rdezettnek, ne vitatkozzunk, a mi v�lem�ny�nk nem sz�m�t!

Ø      Az �t�let k�rosan orient�lhatja a k�rdezettet, m�g a semleges �t�let is ronthatja a szitu�ci�t, mert nem biztos, hogy igaz.

Ø      A provok�ci� negat�van polariz�lja a k�rdezettet, vagy a k�rdez� v�lem�ny�t elfogadja, vagy a saj�tj�t v�di, pedig lehet, hogy nincs is kialakult v�lem�nye, vagy ingadozik.

Ø      Az elv�r�s fesz�lts�get teremt. (pl: Olvasni miket szokt�l?- lehet, h. nem is olvas.)

Ø      Ne adjunk alkalmat az olyan v�laszt�sra, melyben a k�rdezett a k�nnyebb utat v�laszthatja! Ne fogalmazzunk meg semmit helyette!

d. �tfogalmaz�s, felesleges �j inform�ci�k, szavak bevezet�se:

Ø      Csak olyan szavakat, kifejez�seket haszn�ljunk, amit a k�rdezett!

Ø       Ne cser�lj�k a magyar szavakat idegenre!

e. Tov�bblend�t�s, elm�ly�t�s probl�m�i:

Ø      T�rekedj�nk arra, hogy a t�m�n�l tartsuk, ne f�lj�nk a kisebb elkalandoz�st�l. Seg�ts�k, hogy az adott t�m�ban felt�rja gondolatait, elm�lyedjen benne.

Ø      Ker�lj�k a lesz�gez� k�rd�seket, ink�bb k�rdezz�nk r� az okra, a szerep�re, olyan dolgokra, amik tov�bblend�tenek.

Ø      Ker�lj�k az olyan k�rd�st, amely igen-nem alternat�v�t k�n�l!

Ø      Ink�bb metakommunik�ci�nkkal jelezz�k meg�rt�s�nket, a rosszul elhelyezett mondat megz�kkentheti az el�ad�st, feloldozhat a v�laszad�s al�l.

Ø      A rossz nyelven val� biztat�s elbizonytalan�t.

f. A t�m�hoz val� visszat�r�s probl�m�i:

Ø      Oka: probl�ma�rz�ketlens�g, lehet, hogy nem figyel a k�rdezettre (nem veszi �szre, h. m�g bennszorult v.mi), vagy nem tartja k�zben az interj�t (sodr�dik az alannyal).

Ø      Pap�r �s �r�eszk�z seg�ts�g�vel lejegyezz�k a probl�m�t, amire �rdemes lesz visszat�rni.

Ø      A visszat�r�t�s t�m�r, l�nyegret�r�, �s azonos nyelven megfogalmazott legyen, a k�rdezett szavaival jelezze, hogy nek�nk itt valami nem vil�gos, vagy tov�bbi magyar�zatra szorul.

Ø      Egy�ttm�k�d�s�nk az alannyal a feladat �rdek�ben t�rt�njen, a szitu�ci�, a besz�lget�s ne v�ljon �nc�l�v�!

Ø      A k�rdezett �rezze, hogy tudjuk, hogy mit akarunk!

Ø      A feladatra val� koncentr�l�s ne v�ljon az interj� l�gk�r�nek rov�s�ra, ne akarjuk t�l er�szakosan visszat�r�teni!

g. T�mav�lt�s probl�m�i:

Ø      Ha a k�rdez� j�l l�tja el feladat�t, megnyerte partnere egy�ttm�k�d�si k�szs�g�t, k�zben tartja a szitu�ci�t, akkor a t�mav�lt�s egyszer�.

Ø      Nincs sz�ks�g r�szletes �tvezet� sz�vegre!

Ø      K�ros, ha a k�rdezett mondatair�l mond v�lem�nyt, de az is, ha a saj�tj�r�l.

Ø      Mondjuk meg, hogy most egy m�sik t�m�r�l k�rdez�nk.

2)      Magatart�shib�k:

a. A k�rdezett �rzelmi �llapot�ba val� bele�l� k�pess�g hi�nya- rossz szitu�ci�:

Ø      Fontos bele�lni magunkat a k�rdezett helyzet�be, a szitu�ci�val, �s a vel�nk kapcsolatos attit�djeinek megv�ltoz�s�ba, �rzelmi �llapot�ba. �gy nyerj�k meg partnernek, s fenntartjuk egy�ttm�k�d�si k�szs�g�t.

Ø      Kihat a l�gk�rre az alany t�m�hoz val� hozz��ll�sa, de a k�rdez� r�hangolhatja a k�rdezettet a t�m�ra.

Ø      Els� l�p�s saj�t feladatommal azonosulni. Azt�n a k�rdezettnek felaj�nlani, hogy kedvvel, tudatosan v�gzett feladatommal � is azonosuljon.

Ø      Csak �gy tudok figyelni az � attit�djeire, ha az eny�mekkel nincs gond: tiszta, egy�rtelm�, vil�gos, hogy mit mi�rt teszek.

Ø      Intenz�ven �t kell �lni a k�rdezett adott t�m�hoz val� viszony�t.

Ø      Neh�z megnyerni a k�rdezettet partnernek neki ellenszenves t�m�ban. Nem szabad az ilyet er�ltetni!

b. A k�rdezett gondolati rendszer�be, �rt�krendj�be val� bele�l�s hi�nya- probl�ma�rz�ketlens�g:

Ø      Az � fej�vel kell gondolkodnunk, az a fontos, hogy � milyen �sszef�gg�seket l�t meg, az � �rt�krendje relev�ns. Azokat az ellentmond�sokat, melyeket � is �szrevesz, ki kell bontani, ki kell fejteni azokat a t�m�kat, amik neki fontosak.

Ø      Bele�l�k�pess�g �s probl�ma�rz�kenys�g kell ehhez.

Ø      Ne t�masszunk elv�r�sokat!

Ø      A „nem tudom”, „nem vagyok biztos benne” m�g�tt is van tartalom, v�rjuk ki mi lesz a v�ge!

c. A k�rdezett nyelvi vil�g�ba val� bele�l�s hi�nya:

Ø      A k�rdez� azon a nyelven besz�ljen, mint partnere!

Ø      Nem j� a k�rd�shalmoz�s, a kevert, az irodai st�lus, az idegen szavak, a magyartalan, �rtelmis�giesked�, valamilyen r�teghez k�t�d� sz�rend, nyelvhaszn�lat!

Ø      J�l r�gt�n�zni csak j� besz�l�k�pess�g�, kiforrott, hat�rozott k�rdez�i szem�lyis�g k�pes. A r�gt�nz�s nagy biztons�ggal t�rt�n�, gyors d�nt�seket ig�nyel. Teh�t csak szil�rd szem�lyis�gstrukt�r�j� szem�ly k�pes r�.

Ø      Az interj�ztat� szem�lynek emberi hitele van.

Ø      Akiben nincs rend k�ptelen gyors d�nt�st hozni, megpr�b�lja a konfliktust elod�zni, elkenni.

d. Egy�b hib�kb�l kialakul� nem egyenrang� viszony:

Ø      A k�rdezett �rezze, hogy emberileg egyenrang�, f�ggetlen partner, akire nagy sz�ks�g van, akit semmire sem k�nyszer�t�nk, �s aki szabadon v�lasztotta szerepk�r�t.

Ø      Ne kerekedj�nk f�l�be, ne al�zzuk meg, ne s�rts�k meg auton�mi�j�t: a nem egyenrang� viszony cs�kkenti az egy�ttm�k�d�si k�szs�get, vesz�lyezteti az inform�ci�tartalmat.

Ø      Nem szabad provok�lni, nevelni a k�rdezettet, sem �t�lkezni, v�dekez�sre k�nyszer�teni, alternat�v�kat k�n�lni, t�relmetlens�get mutatni!

Ø      Egyetlen biztos garancia az egyenrang� viszonyra a k�rdez� hum�nus szem�lyis�ge.

Fontos k�pess�gek:

�      T�relem

�      Hum�nus hozz��ll�s

�      Bele�l� k�pess�g

�      Probl�ma�rz�kenys�g